Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

Szeretném, ha ezekkel a meggyújtott gyertyákkal imádkoznátok azokért a lelkekért, akiknek a legnagyobb szükségük van Krisztus Irgalmára.

Szeretném, ha imádkoznátok azokért az elveszett lelkekért, akik nem találják az élet célját, akik nem értik meg, hogy az élet ajándék, akik úgy járják a világot, hogy nem érzékelik, hogy az szent, akik úgy élnek a Földön, hogy nem értik meg, hogy ez egy egyedülálló lehetőség, nem csak az ő tudatuk számára, hanem az egész világegyetem, az egész Teremtés számára.

Szeretném, ha imádkoznátok azokért a lelkekért, akik tudatlanságban élnek, és akik a saját testüket bántalmazzák, akik belevetik magukat e világ szakadékaiba, mert nem érzékelik a különbséget a Fény és a sötétség között.

Szeretném, ha imádkoznátok az összes olyan lélek ébredéséért, aki kezdetben elkötelezte magát Istennek, hogy amíg még van idő, betölthesse küldetését, visszatérhessen a helyes útra, és ne vesszen el a elkötelezettsége.

Gyermekeim, ma azért jövök a világba a Mennyei Atya kérésére, hogy megkérjelek benneteket, hogy imádkozzatok azokért a lelkekért, akik bántalmazzák Isten Szívét tudatlanságuk, büszkeségük miatt, és amiatt, hogy elmerülnek azokban az energiákban, amelyek leigázzák a világot.

De azért is jöttem, hogy megkérjelek benneteket, hogy ne csak imádkozzatok a lelkekért, hanem legyetek az átalakulás példái, hogy azok, akik látnak benneteket, megtalálják az utat. A fény, amely mindannyiótokban meggyulladt, ne maradjon bennetek, hanem mutatkozzon meg a világ számára tetteiteken, szavaitokon és a csendességeteken keresztül.

Csak körül kell néznetek a világban, hogy érzékeljétek a lelkek szükségét. Csak befelé kell néznetek, hogy észrevegyétek a bolygó helyzetének átalakítására szolgáló potenciált.

Gyerekek, manapság, amikor a lehetetlen ügyekért imádkoztok, találjátok meg magatokban a választ, mert semmi sem lehetetlen.

Ma azt szeretném, ha mindannyian megkérdeznétek magatoktól: Miért jöttetek ide? Miért hallgatjátok a Szavaimat? Mit kerestek?

Szomjas lelkek vagytok, akik kutat keresnek, vagy szolgáló lelkek, akik vesznek a kútból, hogy inni adjanak másoknak?

Az egész világ az igazságra, a célra, a Kegyelemre szomjazik.

Hol lesz a tudatotok, amikor ez a megjelenés véget ér?

Ezeken a reflexiókon keresztül – amelyek oly nyilvánvalónak tűnnek az emberi elme számára –fogjátok elérni a tudat átalakulását. Ha nem figyelitek meg magatokat, és nem veszitek észre és elrejtitek azt, amit át kell alakítani, akkor soha sem fogjátok megtenni azokat a lépéseket, amelyeket a Teremtő elvár a lelketektől.

Ne féljetek attól, hogy meglássátok, hogy mi lakozik bennetek, ne féljetek attól, hogy válaszoljatok ezekre a kérdésekre, és hogy az emberi felszínességgel szemben találjátok magatokat, mert az csak látszat. E felszínességen túl, a szívben és az összes lény tudatában létezik egy mélységes titok; egy olyan misztérium, amely túl van azon, aminek látszotok, túl van személyiségeteken, túl van fizikai, mentális vagy érzelmi korlátaitokon. Gyermekek, mindezeken túl, azon túl, amit a tükörben láttok, létezik egy igazság.

Miért marad inkább szegény az emberiség, amikor ilyen nagy kincsek vannak előtte?

Ne engedjétek, hogy a felszínesség elég legyen a számotokra. Ne engedjétek, hogy az töltse be szíveteket, amelyet a világ kínál nektek, mert nem azért jöttetek ide, hogy a világ betöltse, hanem azért jöttetek ide, hogy átalakítsátok a világot, és betöltsétek a bennetek lakozó igazsággal, nem pedig fordítva.

Az emberi lények azért jöttek a Földre, hogy szolgáljanak, nem azért, hogy kiszolgálják őket; hogy szolgáljanak az életükkel, a szeretet, a könyörület, az alázat ajándékával, azzal az ajándékkal, hogy tudják, hogyan egyesítsék a Mennyet és a Földet, hogy megnyissák az ajtókat Isten Szíve felé, hogy minden teremtmény párbeszédbe léphessen a Teremtővel. Azért jöttetek a Földre, hogy legyőzzétek a világegyetemet benépesítő élet korlátait, mert az evolúciós emelkedés megállt, nem folytatódott tovább. A teremtmények elérték a határukat, abbahagyták azt, hogy megtanuljanak szeretni.

Korlátoltak akartok-e maradni, meg akarjátok-e ismételni a világegyetemben elkövetett hibákat, vagy megragadjátok azt a lehetőséget, hogy átalakítsátok ezt a Teremtést, és új evolúciós ajtót nyissatok minden élet számára?

Amikor Uruk a földön járt, megmutatta nektek az utat, azt az utat, hogy legyőzzétek saját magatokat, és hogy Isten Szeretetén felülkerekedjetek.

Ki értette meg ezt az utat?

Nem ostorozásról, megaláztatásról és áldozatról beszélek nektek. Nem kereszthalálról beszélek nektek, hanem  a szeretetről, a szenvedés értelmének átalakításáról, amikor a tudat a megfelelő helyen van, és képes arra, hogy lássa a világ eseményeit, és belülről kifelé átalakítsa azokat.

Nem Krisztus sebei múlták felül Isten szeretetét Krisztusban, hanem az, ahogyan átélte azokat; az, ami a Szívében történt, a megbocsátó tekintete az emberi tudatlansággal szemben, az a képessége, hogy meglássa az Isteni Jelenlétet azokkal szemben, akik gyűlöletet fejeztek ki és csak arra törekedtek, hogy megöljék Őt és szenvedéséből táplálkozzanak.

Az, ami felülmúlta Isten szeretetét Krisztus Szívében, az a képessége volt, hogy új esélyt adjon nekik, hogy megértsék, hogy olyan titok lakozik az emberi sötétségen túl, amely Isten csendes lényege az emberekben.

Az Isteni Irgalmasságnak ebből a születéséből fakad Isten Szeretetének felülmúlása.

Ki hajlandó közületek arra, hogy valami hasonlót átéljen? Hogy az együttérzés szemével nézzen a felebarátjára, hogy hajlandó legyen meghallgatni, megérteni valakit, hogy saját példája által átalakítsa? Hogy szeressen, akár csendben is, hogy imádkozzon azokért, akik jobban szenvednek, ahelyett, hogy saját magáért imádkozna? Hogy azért imádja Krisztust, hogy az emberi állapotot belülről kifelé át lehessen alakítani, hogy alázattal szemlélje az Eucharisztiát, hogy hagyja, hogy átalakítsa, és rajta keresztül az emberi állapotot? Ki hajlandó arra, hogy semmi legyen?

Most pedig nézzetek befelé, és kérdezzétek meg magatoktól: "Miért vagyok itt?

Képesek vagytok-e ebben a pillanatban arra, hogy  újragondoljátok életetek célját?

Milyen célotok van naponta? 

Miért ébredtek fel?

Miért keltek fel és kezditek el csinálni a teendőket?

Mi mozgatja a tetteiket?

Ma még annyi mindent tudnék mondani nektek. Mennyi titkot tudnék felfedni nektek! Mennyi bölcsességet tudnék lerakni a szívetekben!

De amit ma teszek, gyermekeim, az az, hogy megtanítalak benneteket arra, hogy elmerüljetek a titokban, mert sok mindent elmondhatnék nektek a világegyetem életéről és a földi életről, sok mindent elmondhatnék nektek a szívetekben lakozó titokról, mert az emberi tudatlanságnak nincs vége, és még saját magatokról sem tudtok.

Ha nem tanultok meg befelé nézni, ha nem tanuljátok meg azt, hogy megtaláljátok az életetek igazi célját, akkor hiába tárnám fel előttetek a világegyetemet, a belső világokat, a mennyei titkokat, mert ugyanúgy az emberi felszínességben maradnátok.

Ha azonban hajlandóak vagytok arra, hogy tovább menjetek, hogy átalakítsátok emberi állapototokat, hogy annak a példáját mutassátok meg, hogy hogyan lehet új életet élni, új lényekké válni, apránként, napról napra felülmúlni önmagatokat, akkor a világegyetemből leszálló és a földön belüli világokból felemelkedő Szentség megérinti a tudatotokat, gyermekek, hogy még mélyebbre vigye azt, hogy amit egyedül nem tudtok megoldani, azt az Isteni Kegyelem megérintse.

Minden elérhető azok számára, akik nem félnek attól, hogy igent mondjanak. Minden elérhető azok számára, akik megteszik az első lépést, csak tegyék meg az első lépést!

Amikor az igazság irányába jártok, az igazság is a ti irányotokba halad.

Amikor a győzelem irányába jártok, a győzelem is a ti irányotokba halad.

Amikor a szeretet megújulását keresitek, és tökéletlenségetek ellenére arra törekedtek, hogy átéljétek azt, ez a megújulás elétekbe jön; mert ez része egy olyan Törvénynek, egy olyan Isteni Törvénynek, amely azonnal reagál az emberi lények erőfeszítésére.

Amikor készek vagytok arra, hogy azt éljétek át, amire terveztek benneteket, ez a bennetek lakozó cél magához vonzza a világegyetemből azokat a sugarakat és energiákat, amelyek segítenek abban, hogy megéljétek ezt. A szívetekben lüktető esszencia magához vonzza kifejeződésetek megnyilvánulását, ha, és amennyiben megengeditek neki.

Az, amelyet ma elhozok nektek, a Nagyobb Élet megértése, azé, amelyet megtanultam megélni Fiammal Názáretben és a Szent Feleségemmel, Akit Isten adott Nekem.

Az, amelyet ma elhozok nektek, a Nagyobb Élet megértése, azé, amelyet megtanultam megélni Fiammal Názáretben és a Szent Feleségemmel, Akit Isten adott Nekem.

Sok titok létezik, amelyet a Szent Család Szíve őriz, és azt teszem ma reggel, hogy felkészítem a szíveteket arra, hogy belépjenek ezekbe a titkokba.

Gyermekek, az ima az átalakulás nagy ajtaja, a nagy lehetőség arra, hogy a lehetetlent lehetségessé tegyük. Ezért kértem, amikor idejöttem, hogy imádkozzatok, de nem csak magatokért, hanem imádkozzatok a lelkekért, imádkozzatok ezért a bolygóért, hogy kitágítsátok a tekinteteteket, mint Krisztus, Aki nem a saját szenvedését szemlélte, hanem az emberi tudatlanságot, amelynek arra van szüksége, hogy átalakuljon.

Krisztus Önmagáért mondott imája csak néhány szót szólt: "Atyám, vedd el Tőlem ezt a Kelyhet, mindazáltal legyen meg a Te Akaratod, és ne az Enyém".

Krisztus egész további útja a Kereszttel egy ima volt a bolygóért, embertársaiért, a világegyetemért, mindazokért, akik elérték fejlődésük határát, és akiknek új lehetőségre volt szükségük a további létezéshez, fejlődéshez és az élet ajándékának megnyilvánulásához.

Ezért ma arra hívlak benneteket, hogy imádkozzátok magatokért is ezt az imát: "Atyám, legyen meg a Te Akaratod, és ne az Enyém".

Ma Legtisztább Szívem csendjében, miközben beszélek, megfigyellek benneteket, és mélyen a Szent Család Szívébe vezetem a lelketeket, hogy megéljétek az egyszerűségnek, de egyben a szellemi mélységnek ezt a tapasztalatát; hogy onnan, a Három Szent Szívből kiindulva tegyétek meg lépéseiteket ebben a végleges ciklusban, amely most kezdődik az emberiségben.

A Három Szent Szív jelenléte nem véletlenül történik, hanem azért, mert elhozzuk a számotokra úgy, mint az egész emberiség számára azokat az impulzusokat, amelyekre szükségetek van ahhoz, hogy át tudjatok lépni a végidők végén; hogy amikor a világegyetem Valós Ideje megérinti a Földet, ne az emberi felszínességben legyetek, hanem a szívetekben elrejtett igazság mélységében.

Tehát gondolkodjatok el Szavaimon és azon, amit minden egyes Szentséges Szív hozott nektek. Ne csak elmélkedjetek, hanem éljétek át újra az egyes impulzusokat, hogy azok jelen legyenek az életetekben, és így vezessenek benneteket Isten Akaratának beteljesítéséhez.

Ez az, amit ma mondani szeretnék nektek.

Tegyétek a kezeteket a befogadás helyzetébe, és fogadjatok be egy erényt Szűz Szívemből, hogy válaszolhassatok az Isteni Célra.

Helyezzétek ezt a Kegyelmet a belső világotokba, és küldjetek Istennek egy kérést egy olyan helyzetért, amely ma lehetetlennek, visszafordíthatatlannak tűnik a számotokra ahhoz, hogy megforduljon, hogy átalakuljon. Imádságotok érintse meg Isten Szívét, és az Atya Szíve adja meg a választ.

Megáldalak benneteket, és köszönöm, hogy kitartóan haladtok az átalakulás útján, hogy megnyitjátok a szíveteket arra, hogy meglássátok, hogy mi rejtőzik bennetek, és hogy az emberi állapotnál mélyebbre merültök.

Áldásomat adom erre.

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

Lucía de Jesús nővér:

Szent József kérésére egy olyan dalt fogunk énekelni, amelyről azt mondta, hogy nagyon kedves az Isteni Hírnökök számára, mert megtanít bennünket arra, hogy közbenjárjunk ezért a bolygóért és az Élővilágért. Énekeljük el a "Szeretet esője" című dalt!