2023. május 12., péntek
Gyermekem, szemléld a szívedben a belső világodat! Figyeld meg csendben, mi járja át a szívedet, az elmédet, a tudatalatti világegyetemedet.
Hagyd, hogy a csend lassan megtisztítsa azt, ami rejtve lakozik benned, és így érzékeld, milyen az emberi állapot, nemcsak a te lényedben, hanem minden lényben.
Szemléld az emberiséget, belülről kifelé, és ne aszerint ítélj, amit a szemed lát, hanem aszerint, amit a belső világod képes feltárni azon az egységen keresztül, ami a te tudatod és a világ összes tudata között létezik.
Figyeld meg, hogyan dolgozik ma az ellenség, aki csendben stimulálja a lények tudatalatti világát. Olyan ötleteket, érzéseket, érzelmeket, gondolatokat ad nekik, amelyek nem hozzájuk tartoznak.
Ma sok lény él úgy, hogy mások életét figyeli, mások látszólagos érzéseit érzi, mások látszólagos gondolatait gondolja, mások életét képzeli el, miközben lelkét lassan eltemetik és elhallgattatják a belső szakadékok börtönében.
A lelkek kiáltása a jelen kor betegségeiként tükröződik a lényekben: pánik, félelem, depresszió, életcéltalanság, öngyilkosság, éretlenség, mentális és érzelmi dekonstrukció.
A lelkek kiáltása az elveszett emberi lényekben tükröződik, akik más emberek gondolataiban és érzéseiben keresnek támpontot, akik az új és régi tőkeenergiák végső kifejezésében keresik a szabadságot; de mindennek a végén, a lények mélyén, gyermekem, a lelkek még mindig kiáltanak, és még mindig sírnak, hogy újra lássák a Fényt.
Az istenszeretet nem olyasmi, amit az emberben el lehet temetni, még a világ legnagyobb involúciós ingerei által sem. Ezért van az, hogy a felszínes emberiség mélyén a lélek kiáltva keresi azt az igazságot, amelyre teremtették.
Az érzelmileg és szellemileg éretlen, infantilis emberi lények mögött egy ősi lélek kiált fel, amely a Célját keresi, és nem képes arra, hogy belenyugodjon, hogy az ellenséges ingerek által eltemetik, amikor a legnagyobb szüksége van arra, hogy kifejezze magát az idők változásának a pillanatában.
Fiam, a régi idők szentjei koruk durva betegségeit szentségük eszközeivé tették, mert gyengeségeiket szent keresztté változtatták azzal a hozzáállással, amellyel átélték azt, ami mások számára egyszerűen csak balszerencse, szenvedés vagy kellemetlen helyzet volt.
A mai szenteknek mélyebbre kell hatolniuk, mint a test érzékszervei, túl kell lépniük a felszíni látszatokon, mert szentségük eszköze már az elmén túl, a tudatalatti világban van. Ott kell megtanulniuk azt, hogy ott legyenek, és megtalálják azokat a gondolatokat, amelyek nem az övék, azokat az érzéseket, amelyek nem az övék, hogy gyökerestől ki tudják tépni azokat a világi ingereket és láncokat, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy felszabadítsák lelküket, hogy kifejezzék azt, amiért erre a világra jöttek: az Isten-szerűséget.
A kor nagy betegsége nem a testben, hanem az elmében és annak mély, tudatalatti titkában van. Oda kell eljutnia a csendeteknek, hogy megértsétek azt, ami nem tőletek vagy Istentől származik, hanem az ellenségtől, aki arra törekszik, hogy összezavarja a lényeket, és ma ezt belülről kifelé teszi.
Ezért, gyermekem, te is belülről kifelé figyeld meg magadat és figyeld meg az emberi állapotot. Ne foglalkozz azzal, ami látszólagos és felszínes, hanem lépj túl és vedd fel a harcot a csendben, az imádságban és abban a lehetőségben, hogy elmerülj a belső világodban és megismerd az igazságot önmagadról, hogy megtudd és éld át azt, hogy mit jelent embernek lenni.
Áldásomat adom erre.
Atyád és barátod,
Legtisztább Szent József