Mensajes de San José

Az üzenet története:

Amikor Szent József megérkezett ide, a Mária-Központba, megjelent az itt lévő kép mögött, az oltáron, és mögötte hét mélység jelent meg, mint hét pokol, és ezekben a poklokban lelkek különböző csoportjai gyötrődtek, kezüket felfelé tartva, mintha szétesnének, égnének. És akkor imádkozni kezdett:
 

„Adonáj,
Irgalom, Irgalom, Irgalom,
Megváltás, Megváltás, Megváltás
e bolygó számára!ˮ

És addig imádkoztunk Vele együtt, amíg abba nem hagyta az imádkozást, és el nem kezdte megmutatni nekünk, hogy azok között a lelkek között vannak olyan lények, akik testben a földön tartózkodnak,  és vannak olyanok, akik már nem tartózkodnak a földön, akik már meghaltak, de mindezek a lelkek egyaránt ezekben a poklokban vannak.

Megmutatta nekünk, hogy állandóan segítségért kiáltanak, de a kiáltásuk elhalkul. Aztán megmutatott mindannyiunkat, a városokban, sőt a Közösségekben élő lényeket is, hogy ez a kiáltás hallható volt de senki sem hallotta meg, senki sem hallgatta meg ezt a segélykiáltást, amely visszhangzott.

Aztán beszélni kezdett:

Gyermekek, hallgassátok a haldokló lelkek kiáltását. Ne hagyjátok, hogy ez a kiáltás elszálljon a szélben, az emberi közömbösségben.

Hallgassátok meg a szenvedők segélykiáltását, és engedjétek meg tudatotoknak, hogy egy pillanatra félretegyétek saját szükségleteiteket, vágyaitokat és törekvéseiteket, saját fájdalmaitokat és aggodalmaitokat, kétségeiteket és belső vizsgálódásaitokat, hogy ha csak egy pillanatra is, de beszédetek őszintén a gyötrődő lelkekhez szóljon.

Kiáltsatok Irgalomért, szívetek ereszkedjen le a mély szakadékokba, ahol a lelkek sötétségben és ürességben vannak, és senki sem védi meg őket.

Imádkozzatok Istenhez azok nevében, akik szenvednek és akiket elfelejtettek, azok nevében, akik szenvednek és fájdalmukban magányosak, azok nevében, akiknek megsebesült a teste, az elméje, a lelke és a szelleme, és fájdalmuk meghalad minden korlátot, amit valaha is el tudnának viselni.

Figyeljetek, gyermekek, egy kiáltás hangzik a világban, de a földi férfiak és nők zaja nem engedi, hogy meghallják. Ezért csendesítsétek el szíveteket Isten előtt, és szívből imádkozzatok Teremtőtök Lábánál.

Lucía de Jesús nővér:
Szent József így imádkozott:
 

Uram, azért jöttem, hogy találkozzam Veled,
hogy megadjam Magamat Előtted,
hogy kiáltsak azokért a lelkekért,
akik a világ mélységeiben gyötrődnek; 
azokért a lelkekért, akik belső mélységeikben gyötrődnek;
azokért a lelkekért, akik kiáltanak, de nem hallják meg őket, még saját testük sem.

Uram, azért jöttem, hogy találkozzam Veled,
hogy térdre boruljak Előtted,
hogy kiáltsak azokért a lelkekért,
amelyek egyedül szenvedik el a fájdalmakat,
amelyek meghaladják a test, az elme, és a szív korlátait;
azokért a lelkekért, amelyek kialudtak,
mert nem találják a fényt,
a reményt vagy a segítséget.

Uram, azért jöttem, hogy találkozzam Veled,
és leborulok Előtted,
hogy azokért a lelkekért kiáltsak, 
amelyek háborúban élnek;
azokért a lelkekért, akik háborúban állnak önmagukkal;
azokért a lelkekért, akiket elvakít a szenvedés,
és akik irány nélkül járnak a világban.

Uram, azért jöttem, hogy találkozzam Veled, 
hogy azokért a lelkekért kiáltsak,
akik egy nap a Te Szívedből születtek,
a Te Forrásodból, a Te Szeretetedből,
hogy megújítsuk és megsokszorozzuk ezt a Szeretetet a dimenziók között.

Hozd vissza a lelkeket a Szívedhez.

Érintsd meg belsejüket a Te Irgalmaddal,
mosd meg őket a Fiad Szívéből folyó Vízzel,
a Könyörület és a Megbocsátás Forrásával,
amelyet Te nyilvánítottál ki a világban
Jézus Krisztus által.

Uram, azokért a lelkekért imádkozom,
akik megőrzik magukban lényegük tökéletességét,
Céljuk titkát,
azt a Kegyelmet, hogy megtapasztalják az Élet ajándékát.

Imádkozom, hogy a világ lelkei
felfedezzék az élet ajándékát,
és hogy kiteljesedjenek abban,
hogy az élet ne legyen számukra a fájdalom oka,
hanem a Szereteté, az Isteni Szereteté, a Szellemi Szereteté.

Uram, azért jöttem, hogy találkozzam Veled,
és hogy a lelkekért kiáltsak.

Emeld a Tekintetedet a gyermekeidre
és állítsd helyre a békét bennük.

Ámen.

Tehát, gyermekeim, imádkozzatok Velem az elveszett lelkekért, mert még van idő arra, hogy újra megtalálják Istent.

Áldásomat adom erre. 

Atyátok és barátotok,

Legtisztább Szent József

Lucía de Jesús nővér:

Amikor az üzenetnek vége lett, Szent József megkért bennünket, hogy úrvacsorázzunk, és ő megszentelte azt a számunkra.

Továbbra is megmutatta nekünk a mögötte lévő nyitott szakadékokat, és amikor megszentelte az Eucharisztiát, e szakadékok fölött megjelentek az úrvacsora képei, és az úrvacsora képei fölött megjelentek Krisztus Kínszenvedésének a képei.

Mialatt Krisztus szétosztotta a kenyeret, megjelentek a Kereszt képei, és amikor kínálta a bort, az utolsó cseppig kiöntött vérének képei jelentek meg, a testét átszúró lándzsa képei, a kiömlő vér és víz képei.

Mindezek a képek a Fény kódjaiként áradtak azokra a lelkekre, akik a mélységekben voltak, és ezért Szent József arra kért minket, hogy ajánljuk fel a lelkek számára a Szentáldozást; mert amikor az Eucharisztia kódjai megérintették a lelkeket, azok lélegezni kezdtek, és néhányan közülük elkezdtek kijönni a mélységekből, és az ima és a szentáldozás felajánlása révén megkapták a kijövetel lehetőségét.

Szent József arra kért bennünket, hogy továbbra is imádkozzunk a lelkekért, hogy mindannyian szenteljünk egy percet a lelkekért való imádkozásnak, annak ellenére, hogy min megyünk keresztül, a válságok, a megpróbáltatások, a kétségek ellenére; hogy ne felejtsünk el imádkozni a lelkekért, hogy emlékezzünk azokra a lelkekre, akik gyötrődnek, és hogy a napunk egy pontján emlékezzünk arra, hogy felajánlást tegyünk a lelkekért.