2023. január 3., kedd

Az Isteni Irgalmasság Maratonja
A MEGDICSŐÍTETT KRISZTUS JÉZUS REDKÍVÜLI ÜZENETE, AMELYET PORTUGÁLIÁBAN, FATIMÁN ADOTT ÁT ELÍAS DEL SAGRADO CORAZÓN DE JESÚS LÁTNOK SZERZETES SZÁMÁRA AZ ISTENI IRGALMASSÁG 110. MARATONJA ALKALMÁBÓL

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

Társaim, nincs más okom a világba jönni, mint hogy meggyógyítsam az emberiséget ebben az időben, mindabból, amit nap mint nap átél, minden körülmények között, helyzetben és okból.

De tudom, hogy sokan nem értik, mit jelent ez Mesteretek és Uratok számára, és az emberiség továbbra is megbetegszik különféle helyzetekben és tapasztalatokban, s ezzel kockára teszi saját fejlődési útját és sokszor a felébredés útját is.

Ma elmondom nektek mindezt Szívem ünnepélyes csendjén keresztül, hogy meditáljatok és elmélkedjetek. Ne várjátok, hogy a világ gyorsan, egyik napról a másikra megváltozik.

Ne felejtsétek el, hogy Istenetek egy egyszerű jászolban öltött testet a Földön szeretett Fia által, egy alázatos és egyszerű Nő által, hogy mindenki lássa, hogy maga Isten alázatos és csodálatos.

Ha ez nem így történt volna, társaim, a Megváltás és Béke Műve nem jöhetett volna létre; egy olyan Munka, amely jelenleg még rejtve marad, és amely továbbra is mindenki hozzájárulása révén fog megvalósulni.

Napról napra kritikusabb és nehezebb bolygóhelyzetet láttok magatok körül, de saját belső helyzeteteket is látjátok magatokban, és néha nem tudjátok, hogyan kezeljétek a saját átalakulási és tisztulási folyamatotokat. De elmondhatom nektek, hogy mindent megadtam nektek, és még egy kicsit többet is, és hogy az Atya megadta Nekem ezt az engedélyt, mert tudtam, hogy szükségetek van rá.

Mialatt a bolygó vészhelyzete egyre súlyosbodik az emberiségben és a bolygó felszínén, arra kérlek benneteket, hogy ne felejtsétek el, kik vagytok valójában, hogy ne felejtsétek el annak az okát, hogy még mindig beszélek hozzátok, és megjelenek, hogy átadjam Üzenetemet, amely Isten Üzenete.

Tudom, hogy az emberi állapot gyakran összezavarja és előidézi az eseményeket; ezt saját magatok is láthatjátok ebben a döntő időben. De arra kérlek benneteket, hogy vessétek tekinteteteket abba a reménybe, hogy elérkezik a világba való Visszatérésem nagy napja, amelyen Mesteretek és Uratok tanúja lesz az Egyetemes Ítéletnek.

És mit fogtok csinálni ebben az órában?

És hogyan lesztek képesek egyedül szembenézni ezzel az Ítélettel, amely nem fog elítélni és megbüntetni benneteket, hanem bölcsességgel érkezik, hogy megmutassa nektek azt a valóságot, amelyet sok esetben nem akartatok látni vagy elfogadni?

Emiatt az volt a szándékom az idők során, hogy átadom nektek legdrágább kincseimet, tudván, hogy közületek egy bizonyos ponton sokan cserbenhagyhatnak Engem, és nem lesztek tudatában annak, mit jelent valójában Mellettem lenni és elkísérni Engem ebben az egyetemes feladatban, amely nemcsak ennek a civilizációnak felel meg, hanem más civilizációknak is.

De nem azért jöttem, hogy rámutassak a tudatlanságotokra vagy az elszántságotok hiányára, amikor meg kell tennetek az utolsó lépést, hogy egyszer s mindenkorra elfogadjátok, hogy nincs más út. Hasonlóképpen tettem ezt régen egy primitívebb és szellemileg bizonytalanabb emberiséggel.

De ti nem vagytok részesei ugyanennek a pillanatnak, amikor az elmúlt idők emberisége nagy kockázatot jelentett, hogy elveszíti és elpusztítja önmagát. Most az események komolyabbak, ugyanúgy az életetekben hozott döntéseiteknek is lehet nagyobb a súlya, és lehet, hogy nincs hogy visszatérnetek.

Szeretném, ha megértenétek, hogy a Jelenések ezen évei után, 2013-tól napjainkig, türelmesen dolgoztam tudatotok megváltásán és szublimációján, és még inkább szeretettel dolgoztam Tanításaimon és Szavaimon keresztül, hogy részetekké váljanak, hogy testet öltsenek bennetek, ahogyan Isten szeretete is testté lett Fia Szívében, a Kereszt Gyötrelmének legszörnyűbb szenvedésében, az abszolút magányban, tudván, hogy még az Én egykori társaim is elhagyhatnak Engem rettegésükben és félelmükben.

De mindezt még egyszer elmondom, mert tényleg nincs több idő, és addig ismételjük, amíg meg nem értitek és végérvényesen el nem fogadjátok.

Mert eljön az a nap és az az óra, amelyben nem lehetek mellettetek; egyedül kell lennetek, de Istennel, hogy bizalommal éljétek át az emberiség és a bolygó átalakulásának nagy pillanatát, miközben látjátok magatok körül a homályt és a sötétséget, ahogyan Mesteretek és Uratok látta a Gecsemáné kertben. És mindez nem késztette arra, hogy meghátráljon, mert megüresítette a Szívét, hogy elfogadja, hogy abból a kehelyből igyon, amelyet az Atya felajánlott Fiának.

Ma, megmutatom nektek Oltáromat, Szellemi és Planetáris Papságom Oltárát, egy olyan Oltárt, amelyet nem üresedett meg, mert nem volt, aki felajánlotta volna magát arra, hogy  igyon azokból a kelyhekből, amelyek a szemetek előtt vannak. Ez a lecke és ez a tanítás, amelyet ma hozok nektek, nem érzelmi jellegű, hanem mélyen szellemi, azt mondanám, hogy hasonló ahhoz, amelyet Mesteretek és Uratok a Gecsemáné-kert angyalán keresztül élt át.

Tudom, hogy az utóbbi idők emberi állapota az Enyéim közül, és főleg azok közül, akiket  a mai napig a legjobban szerettem, sokakat olyan helyzetekbe és problémákba sodort, amelyek megsértették Szívem bizalmát, mert tudatosan eltávolodtak Tőlem.

De ugyanazt mondom nektek, amit apostolaimnak az utolsó vacsorán, hogy mindennek ellenére szeressétek egymást, ahogy Én szeretlek titeket és még jobban is.

Ma azt mondom nektek, hogy folytatom Megváltó és Irgalmas Munkámat, azokkal, akik maguktól felismerték, hogy mit jelent Velem lenni ebben az utolsó időben és a bolygó eme szellemi helyzetében, ahol minden kockázaton forog és veszélyben van.

Emiatt a földre pillantok, ahogyan Szent Anyám mondta nektek, az elmúlt év utolsó napján azt mondom nektek, hogy az Apokalipszis pecsétjei már majdnem mind felnyíltak, és tudom, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ez most mit jelent.

Soha sem teszek rátok olyan keresztet, amelyet nem tudnátok elhordozni, nem lennék a Krisztus.

Nem csak azért jövök ide, hogy megosszam veletek a kenyeret és a bort, amelyek átlényegülnek Testembe és Vérembe; hanem azért is, hogy megosszam az engedelmesekkel és üresszívűekkel a világért érzett fájdalmamat, hogy csendben átalakuljon és felszabaduljon, hogy a leginkább elveszett lelkek részesüljenek a megmentés és a megváltás Kegyelmében.

Emiatt szeretném, ha tudnátok, hogy Akaratom az önmaguktól megfosztott lelkekben van megírva, azokban a lelkekben, akik minden nap az önmaguk megadásán és átadásán dolgoznak. Nem írhatom meg Akaratomat az engedetlen vagy az ellenálló lelkekben.

Sem Én foglalkozom ezzel, sem más Hierarchia, mert tudatában voltatok az első naptól kezdve annak, hogy mit jelent Velem lenni, és bár a test gyenge, a lélek erős és bátor lehet, képes lehet arra, hogy hűségesen kövessen Engem.

Folyamatosan elveszítem a papokat a világban. Ki lesz képes egyesíteni az Eget a Földdel, és a Földet az Éggel?

Papok nélkül nem létezhet a világ. Sokan azt hiszik, hogy igen, de Nekem nincs szükségem a hatalmatokra és ambíciótokra, hanem olyan papokra, akik a Kereszt és a Kálvária misztériumát élik, akik, akárcsak Én, a Mesterük, képesek életüket adni, ahogy Én is csináltam a Kereszten, hogy a lelkek megismerhessék Isten Szeretetét, azt a Szeretetet, amelyre most sürgősen szükség van, mivel sokak megzavarodnak és elvesznek a világ dolgai miatt.

Ki lesz méltó arra, hogy megörökítse Hagyatékomat a Föld utolsó napjáig?

Ki tudja igazán odaszentelni az életét, hogy csodákat tegyek a lelkekkel?

Nem azért jöttem, hogy a hibáitokat vagy nehézségeiteket nézzem, mert ismerem az összeset. Azért jöttem, hogy megkeressem, mit adhatnátok Nekem igazán követelmény, feltételek és ellenállás nélkül.

Ezért van olyan kevés barátom, hűséges barátom, és ez részemről nem követelőzés, hanem valóság.

Velem lenni több, mint akarni Velem lenni, több, mint Akaratom teljesítése és végrehajtása.

Velem lenni olyan dolog, ami túlmutat a Tervben és a seregemben való  részvételen.

Velem lenni annyi, mint közel lenni, a hibáktól való félelem nélkül.

Velem lenni annyi, mint átláthatóságban lenni, nem pedig hazugságban.

Velem lenni annyi, mint őszintének lenni, anélkül, hogy azon aggódnátok, hogy mit mondanak vagy kommentálnak rólatok.

Velem lenni annyi, mint minden nap kiüríteni önmagatokat; nem megszegni a Törvényt, hogy ne bántsátok meg saját magatokat; nem elpazarolni a Hívásomat, mert tudom, hogy ha sokan vannak Velem, az azért van, mert meghallották hívásomat a belső síkon.

De ki menti meg az életeteket és ki menti meg a lelketeket, ha nem Én?

Hogyan lehetséges, hogy vannak lelkek, akik nem akarnak Velem lenni, mert másokkal akarnak lenni?

Ez azt tükrözi, hogy a lelkek irántam érzett szeretete törékeny és nyomorult.

Mert azért jövök a világba, mint Küldött, hogy beteljesítsem Isten Törekvését, amiről nincs tudomásotok, és amely az a Törekvés, hogy az Örökkévaló Atya megírhassa Akaratát a ti életeteken és mindenekelőtt a lelketeken keresztül.

Még ha irgalmas is voltam az emberiséggel és különösen veletek, úgy tűnik, hogy egyeseknek ez nem volt elég. Ez nem annak megértése, hogy mi az Isteni Irgalmasság; ez nem azt jelenti, hogy Krisztus Vérének és Vizének Sugarai alá helyezzétek magatokat, hogy megvédhesselek és megóvhassalak benneteket ellenségemtől.

Emiatt most utoljára mondom ezt, mert ez egy olyan Tanítás, amelyre kivétel nélkül mindenkinek szüksége van. Ne játszatok a sorsotokkal, mert nem ismeritek. Ne veszítsétek el azt a lehetőséget, hogy belépjetek a Paradicsomba,  pusztán emberi érzéseitek miatt.

Mi lesz mindazokkal, akik mögöttetek álltak, és a szeretet és a megváltás lehetőségére vártak?

Ezt mondom a határozatlan, ingatag és törékeny lelkeknek; mert ha valóban Bennem lett volna a bizalmuk, semmi sem történt volna; a lelkek a világban nem vesznének el, mert nem létezne semmi indítéka vagy oka annak, hogy ez megtörténjen.

Végül szeretném, ha tudnátok, hogy sok a tennivaló, és hogy Lelkem nemessé válik mindazokban, akik valóban erőfeszítéseket tesznek azért, hogy minden nap túllépjenek önmagukon, és mindenekelőtt arra törekszenek, hogy tulajdon életük legyen része a világ üdvösségének és megváltásának.

Egyszer azt mondtam nektek, hogy kopogjatok, és kinyílik az ajtó. És ez az ajtó már kinyílt mindenki előtt, de szomorúan és a föld felé tartó tekintetemen keresztül el szeretném mondani nektek, hogy akárhányszor fogtok kopogni ezen az ajtón, nem fog kinyílni többé. A határozatlan és tudatlan lelkek számára mondom ezt.

Az Atya kincsei nem vesznek kárba, sem  Ajándékai és Erényei.

2023 az erős tapasztalatok éve lesz, amelyeket ki kell használnotok, hogy végérvényesen megérhessetek és felnőjetek, mert ebben az évben az az első törekvésem, hogy átéljétek a hűség fogadalmát, és soha többé se merjétek kockára tenni Megváltási és Irgalmassági Terveimet.

Ezzel nem azt akarom mondani nektek, hogy nem lesztek többé tökéletlenek, hogy nem lesznek többé megpróbáltatásaitok vagy szellemi sivatagaitok; azt akarom mondani nektek, hogy hűségesek lévén a Mester jelenlétében erősebb vihart tudtok átvészelni, mint amelyen az apostolok mentek át a Galileai-tengeren.

Szeretném, ha az Isteni Irglamasság eme közelgő Maratonján imádkoznátok az új krisztusok érettségéért, azok elhatározásáért, akik még nem tették meg ezt a lépést, az Irgalmasságért és a Békéért ebben az emberiségben.

Még ha egyesek meg is kockáztatják, hogy megsebesítsék Isten Szívét és Krisztus Szívét, azért jövök, hogy áldásomat adjam rátok, hogy megértsétek Megváltó Szeretetem végtelenségét.

Még egy utolsó tanács, védjétek meg egymást és vigyázzatok egymásra, mentsétek meg egymást és vállaljátok a fejlődés kockázatát, még ha nehéz vagy elviselhetetlen is; mert amíg nem győzedelmeskedik bennetek és testvéreitekben a Szeretetem, sok próbán kell majd átmennetek.

Végül, tiszteljétek, értékeljétek  és ismerjétek el mindazt, amit nektek adtam, hogy a Törvény ne érje utol a határozatlan lelkeket, az ingatag lelkeket.

Irgalmasságom változtassa az Igazságosságot Szeretetté és Együttérzéssé.

Békességemet adom nektek, hogy megélhessétek és terjeszthessétek.

Az Én Szívem készen áll. És a tietek?

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.