Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.
Sok apostolom átéli azt az időt, amit én értetek már átéltem, sok évvel ezelőtt.
Hogy megérthessetek Engem, hogy érezhessétek azt, amit Én érzek, hogy bevéssétek a Szavaimat a belsőtökbe, elmesélem nektek a történetem egyik részét, egy történetet, amely nincs megírva a Bibliában, egyetlen szent könyvben sem.
Ez a történet hasonló ahhoz, amit most éltek, nem csak a bolygó átmeneti időszaka miatt, nem csak amiatt, amin az emberiség most keresztül megy, hanem azért is, amit mindannyiótoknak meg kell adnia nekem, mert eljött az apostolaim éretté válásának az ideje.
Amikor betöltöttem a 21. életévemet, 13 évvel Mesteretek és Uratok nagy Önátadása előtt, nagyon fontos utat tettem a Távol-Keleten.
Ezeket az eseményeket feljegyezték néhány evangéliumban, amelyeket visszavontak, hogy az emberiség ne ismerje meg őket.
De ma eljövök, hogy elmondjam, mi volt az, amit Mesteretek és Uratok 21 éves korában átélt, amikor még nagyon fiatalon elkezdte a felkészülést arra, hogy kiigya azt a Kelyhet, amelyet valamivel később, egy napon az Örök Atya ajánlott fel Neki a Gecsemáné kertben.
Azon az úton meg kellett tanulnom emberként, de tudatként is, hogy vállaljam az emberi állapot legyőzését, amely állapot az emberi fajt a pusztulás felé sodorta. Nagyon-nagyon régmúlt időről beszélek.
Ennek a nagyon fontos utazásnak a célja, a Szívem által "Sivatag Királyai"-nak nevezettek meglátogatása volt, akik nagyon távoli országokból jöttek, hogy Betlehem városában felismerjék a Messiás születését.
Így megértitek, hogyan vezeti Isten Akarata az életeteket, és amikor a lelkek nem Atyám Akarata szerint élnek, csak szenvednek és szenvednek.
Abban az időben, 21 éves koromban, Mennyei Édesanyám szellemi támogatása által és az első esszénusok belső segítségével, akik elkísértek Engem a Küldetés belső síkjain, Mesteretek és Uratok először az arab országokba érkezett, az akkori nagy imámok Isten Fiát nem a külső alapján ismerték fel. Belülről ismerték fel, csupán azért, mert keresztül haladt ezen a helyen.
Ezen alkalomból, amikor az arab városokat jártam, Atyám tudatosította Bennem azt a nagyon fontos feladatot, amelyet Ő maga végzett korszakokon át, e népek és a vallások eredetével kapcsolatban; nemcsak azáltal, hogy felfedte Szent Neveit, amelyeket kiejtettek és megidéztek, hanem isteni tervének szent geometriáját is megismertette Velem az első népek számára, akik ezen a bolygón laktak.
Ott megismerhettem Isten Bölcsességének titkát, amelyet elültetett és elhelyezett a bolygó legősibb népeiben.
Miután megkaptam ezt az utasítást, amely előkészítő volt Nagy önfeláldozásom pillanatára, Mesteretek és Uratok 21 évesen folytatta útját Indiába; ezen alkalom volt hivatott emlékezni és összegyűjteni azoknak a tapasztalatoknak a gyümölcseit, amelyet az Atya egykor az Én Tudatomon keresztül, más arcokba és más alakokba helyezett el.
Ekkor kapta Mesteretek és Uratok az Isteni Együttérzés titkának a kinyilatkoztatását, és az ősi indiai királyok előtt, 21 éves koromban megérthettem, miért létezik ezen a világon még ma is a szenvedés, és hogy az Isteni Együttérzés lényege nem csak megszabadítja a lelkeket a szenvedéstől, hanem képes feloldani is azt, átalakítva minden emberi körülményt és korlátot a szeretet egyszerű ténye által.
Ha nem lett volna ilyen élményem Indiában, azt hiszem, nem lett volna erőm inni a Gecsemáné-kertben lévő Kehelyből.
Ez az élmény és ez a küldetés Egyiptomban ért véget, a nagy pátriárkának, Mózesnek, a Szent Szövetség ládája egyik utódjának a földjén. Ott fejeződött be az Én felkészítésemet szolgáló megtapasztalásom, hogy a következő években a Szentföldre visszatérve Szívem már kész legyen átélni azt értetek, amiért jöttem.
Mózes földjén, a Sínai-hegy vidékén az Atya még jobban megismertette velem Irgalmának hatalmasságát, Kegyelmének végtelenségét a bolygó e tervéért, az ember megváltásáért, a későbbi nemzedékekért, amelyek Utánam jöttek a világra egészen a mai napig.
A Sínai-hegy szent helyén Mesteretek és Uratok megismerhette a remete életet, mert a teljes sivatagban bizonyára Istenre találunk, hogy eloltsa a szomjunkat, hogy megvigasztaljon minket, hogy megerősítsen és megújítson bennünket.
A Sínai-hegy szent helyén belső látásom által tanúja lehettem az univerzum spirituális hierarchiája szent kincseinek és mindannak, ami az elkövetkező nemzedékekkel történt, akik megkapták azt a kegyelmet, hogy felébresszék a Kozmikus Tudatosság állapotát és annak ismeretét, hogy az élet ezen a bolygón szélesebb és végtelenebb, mint amilyennek látszik, hogy a jövő nemzedékei megtudták, hogy az élet itt nem ér véget, és hogy az igazi élet a csillagokban, a napokban és a csillagképekben található.
Amikor három hónapos utazás után visszatértem a Szentföldre, Édesanyám Názáretben várt rám.
Ott Ő is átélte ugyanezt a tapasztalatot elmélkedése és odaadása állapotában, Isten Fiának minden lépését kísérve, mert tudta, hogy az a küldetés, amelyet 21 évesen átéltem, nem csak beavatás, hanem felkészítés is arra, ami majd később történik.
Mit gondoltok, miért mondom el ma mindezt?
Nem az a célom, hogy több ismeretetek legyen, hanem az, hogy növekedjetek a szeretetben, az érett szeretetben, amely önmagát adja, abban a szeretetben, amely megújít titeket, ami arra késztet benneteket, hogy minden nap többet kockáztassatok, hogy magasabb fokú szeretetet tapasztaljatok meg Értem, függetlenül attól, hogy ez mit jelent vagy mit képvisel.
Sokan fejlődésük 21. évét élik, és a küszöbön állnak, és szembesülnek azzal a lehetőséggel, hogy egy nagy lépést tegyenek, egy határozottabb és biztonságosabb lépést, egy lépést az érettség és a felelősség felé.
Ez az érettség és ez a felelősség lehetővé teszi, hogy megértsétek ebben a kritikus időben, hogy többé nem helyezhetitek önmagatokat mindenek előtt az első helyre, hanem azt kell az első helyre tenni az életetekben, amire önmagatoknál is nagyobb és sürgősebb szükségetek van ahhoz, hogy vállaljátok a szellemi és az anyagi érettséget, hogy a Mennyei Atya nagyobb felelősséget és nagyobb feladatokat adjon nektek.
Sokan azt hihetitek, hogy még nem álltok készen erre, de ne feledjétek, mit mondtam nektek az előbb, hogy a bolygó tengelyét egy nagyon finom Fényszál támasztja alá, ezt a Fényszálat meg kell erősíteni, hogy soha ne szakadjon el, nehogy még több esemény bontakozzon ki az emberiségben és a bolygón.
Jelenleg az emberiségnek nincs megigazulása Isten előtt. Ez apostolaim szeretete és felelőssége, társaim érettsége és lelkiismerete, amely valódi megigazulást generál Isten előtt, hogy az Irgalom leszálljon, és az Isteni Igazságtétel ne következzen be.
Tudom, hogy ezekkel a Szavakkal és ezzel az Üzenettel égető nyomás alá helyezem belső világotokat. De tudjátok meg, hogy kötelességem elmondani nektek az igazat és felnyitni a szemeteket, a tudat szemeit, de a szíveteket is, hogy ne kövüljetek meg, ne keményedjetek meg, hogy soha ne veszítsék el érzékenységeteket ezen idők valósága iránt.
A 2000 évvel ezelőtti történet ismét megismétlődik a jelenben, kevesekkel megteszek mindent, amit szükséges megtennem. De ez apostolaim ideje, érett és készen álló apostoloké, akik képesek túllépni önmagukon, képesek lemondani saját magukról, képesek még többet adni értem.
Ez év utolsó hónapjában, és mielőtt új évet kezdenétek, el kell gondolkoznotok ezeken a dolgokon, és meg kell fontolnotok ezeket a dolgokat, mert abban a pillanatban vagytok, amikor nemcsak emlékezhettek arra, hogy kik volttatok, hanem felismerhetitek, hogy miért jöttetek ide, és mi az, amit még el kell végeznetek Atyám Akaratának irányítása alatt.
Nem azért jöttem, hogy azt kérjem, hogy legyetek tökéletesek, hanem azért, hogy érjétek el a tökéletességet az önátadásotok és a szolgálat által; mert aki Bennem bízik, annak nem kell aggódnia, még saját nyomorúsága miatt sem.
Mert aki valóban Velem van, azt megszabadítom láncaitól és az elnyomástól. Meggyógyítom őt Gyógyító Kezemmel, és örökre megszabadul saját magától; és a lelke többé nem fog szellemi börtönben élni, hanem mint egy fénysas, felrepül az Atya Házának magas csúcsaira, hogy része legyen Isteni Lakhelyének.
Ezt az Üzenetet szeretném átadni mindazoknak, akik hűségesek a szív imájához és különösen az Isteni Irgalmasság Maratonjának Találkozásaihoz.
A következő ciklustól kezdve ti lesztek, társaim és barátaim, akiknek az irgalmas imával támogatniuk kell mindent, ami a bolygón fog történni; mert fejlődésetek 21. évével a megfelelő pillanatban vagytok, hogy megtegyétek a nagy lépést anélkül, hogy jelen lennék. De higgyetek, mert távolról, Szellemi Kormányomtól fogok imádkozni értetek, hogy egy napon Krisztusok legyetek.
És most, ebben a csendben, amelyben arra hívlak benneteket, hogy belsőleg éljetek Velem, legyetek közösségben a Szavaimmal, hogy a szívetek készen álljon arra, ami eljön.
Emlékezzetek arra, hogy az Anyám a ti Édesanyátok is, és ha az Istenanya Fia, a kereszt tövében a legértékesebb dolgot adta, amije csak volt: mindannyiótoknak odaadta az Édesanyját, akkor képesek vagytok-e hinni, hogy el fogjátok érni azt, hogy úgy adjátok át magatokat, ahogy Én adtam át Magamat?
Ennyit akarok ma nektek mondani, és köszönöm, hogy van bátorságotok átérezni minden Szavamat.
Imádkozzunk, mondatról mondatra.
Ima: A Fény Krisztusa.
Legyen ez a Maraton az apostolok nagy lépése az eljövendő időkre.
Áldalak titeket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.
