Egy lélek, amely azt állította, hogy nem hisz sem Istenben, sem a szellemi életben, nagy belső ürességet érzett, és legmélyebb gyötrelmében felnézett az égre, és így szólt: "Mi van a halál után? Új élet? Honnan és miért jelent meg az élet? Te, akit Istennek neveznek, valóban létezel-e? Hol vagy? Miért nem teszed magad láthatóvá azok számára, akik gyermekeidnek nevezik magukat?"

És az Úr, nagy könyörületességgel szemlélte azt a lelket, és így válaszolt: "Tőlem jött az élet, egy olyan élet, amely széles, mély, összetett és nagyon ősi, e világ létezése előtti, az emberi elme létezése és az emberek ideje előtti, egy olyan térből származik, ahová a tudomány nem jut el, az elme nem magyarázza meg, és még a pátriárkák és a próféták sem tudták megérteni, egy olyan okból, amelyet az Én Szívemben őrzök, és amelyet nem értenek, hanem csak szeretnek és megtapasztalnak.

Nem valamilyen okból teremtettem az életet, hanem Szeretetből. Ezért az ember nem egy válasz által érkezik Hozzám, hanem ugyanannak az elvnek és ajándéknak a mélységes átélése által, amely által Én mindent kinyilvánítottam. Ez a titok a te kis szívedben található.

Szeretett lélek, amikor alázatosan elfogadod legmélyebb sebeid gyógyulását, tudni fogod, hogy Én vagyok Isten.

Amikor hagyod magad szeretni egy olyan Szeretet által, amely nem e világból való, hanem a Végtelenből származik, tudni fogod, hogy Én Vagyok Isten.

Amikor kicsinységed és gyarlóságod tudata nagyobb lesz, mint büszkeséged, érettséged és hiúságod illúziója, akkor tudni fogod, hogy Én vagyok Isten.

Amikor homlokodat a földre helyezed, és átadod halandó elmédet az Örök Szeretetnek, tudni fogod, hogy Én Vagyok Isten.

Amikor tudatod ürességében és szíved magányában megkockáztatod, hogy befelé nézzél, és felfedezed, hogy Én benned vagyok, tudni fogod, hogy Én vagyok Isten, és Én mindenben létezem.

Csendben várok a belsődben, és a te csendedben képes leszek beszélni a szívedhez. Meg fogod ismerni Végtelen Szeretetemet, és ezen keresztül meg fogod tudni, hogy mi az oka az egész Teremtésnek. Ami számodra ok, az az Én számomra cél. Az életnek nincs oka, de van egy Magasabb Cél: az, hogy megújítsd Szeretetemet és visszatérj Hozzám."

Gyermekeim, ez az Istennel folytatott párbeszéd inspiráljon benneteket arra, hogy befelé forduljatok, és megtapasztaljátok az Isteni Jelenlétet.

Áldásomat adom erre. 

Legtisztább Szent József

Egy Isten iránt szenvedélyes lélek, aki teljes szívéből hajlandó Neki átadni saját magát, minden nap imádkozott és énekelt, felajánlva neki életét, szeretetét, létezésének minden terét. Egy nap a kószálás és az ajánlatok között így szólt az Úrhoz: "Uram, átadom az életemet Neked, a szívem és az örökkévalóságom, hogy mindig Benned lehessek. Átadom Neked mindazt, ami vagyok, és szeretném az örökkévalóságot a Lábadnál eltölteni imádságban, mert csak arra törekszem, hogy Benned maradjak örökre."

És az Úr, szeretetteljesen nézve rá, így válaszolt neki: "Kicsi lélek, az őszinteséged által arra törekszel, hogy átadjad magadat, úgyhogy add át magadat az élet minden pillanatában, add át Nekem a lényedet, nemcsak imádság által, de a nap folyamán elkövetett minden cselekedeted és gondolatod által is.

Add át magadat Nekem a felebarátod szolgálata által, mondj Nekem ingent fáradhatatlanul, saját magad folyamatos felülmúlása által. Add át magadat Nekem csendben, feladva véleményedet, hogy el tudd fogadni felebarátod bölcsességét és tanácsát.

Add át magadat Nekem, hogy mások is tudjanak növekedni és meg tudják találni a helyüket a Tervemben, amíg Én benned növekszem. Add át magadat Nekem lemondva saját akaratodról, és engedelmességben és lemondásban élve, amit neked szántam. Add át magadat Nekem tiszta gondolatokkal, nem bírálva, kritizálva vagy megtámadva felebarátaidat az elméddel és a szíveddel.

Add át magadat Nekem igyekezve szeretni a felebarátodat, és hogy mindig példát tudjál mutatni, mint türelmes és kedves szív. Add át magadat Nekem őszinteséggel, élettel, átalakulással, sivataggal vagy örömmel, szenvedéssel vagy örvendezés közben. Minden pillanatban add át magadat Nekem, hogy megtudjad, hogy benned élek, mert nemcsak a szíved, hanem az egész lényed megnyitotta Számomra az ajtót."

Ez az Istennel folytatott párbeszéd tanítsa meg nektek, gyermekek, hogy a Teremtőnek való átadást minden pillanatban és az élet minden részében meg kell valósítani; az átadás teljes és feltétel nélküli. Ily módon tanuljátok meg, hogy Istenben legyetek, és engedjétek meg, hogy Ő  is mindegyikőtökben jelen legyen.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József

Egy lélek, amely az Istennek való átadás útján halad, egy nap, miközben átélte a belső döntés egy mély pillanatát és megkísértették a világ erői, arra gondolt, hogy mindent elhagy, és beleveti magát az élet örömeibe és illúzióiba. Ez a lélek kísértésbe esett, mert azt gondolta és érezte, hogy az önátadás értelmetlen, hogy az élet fejlődése szempontjából lényegtelen, és hogy annyi erőfeszítés ellenére sem sikerül növekednie – ezért jobb lenne elhagyni ezt az utat, és belevetni magát a világba.

Miközben belsőleg azt tervezte, hogy elhagyja a szellemi utat, úgy érezte, hogy nem tudja megtenni, és hogy valami Istenhez köti őt. Félelmet és felháborodást érezve kezdte kérdezgetni az Urat, mondván: "Mondd, Uram, miért kötsz engem a Szívedhez? Miben különbözöm Tőled, ha mindig ugyanaz a láthatatlan és tökéletlen lélek vagyok a Te teremtésed végtelenségében? Miért nem engeded meg nekem, Istenem, hogy elhagyjam ezt az utat, és a világba vetve magam megtanuljam, hogy más utakon is megtaláljalak Téged úgy, mint ezen az úton?”

És mosollyal az arcán, megmutatva mennyei könyörületességét, az Úr így válaszolt: "Dönthet-e egy szerv magától úgy, hogy kimegy és a testen kívül él? Bármennyire is szeretne függetlenné válni a testen belül, és ez betegségeket és egyensúlyhiányt okoz, ez a szerv nem mehet ki magától. És ha egy nap, annyi betegség után, kivennék abból a testből, gondolod, kis lélek, hogy túlélné?

Ilyenek azok a lelkek, akik elkötelezték magukat Nekem. Minden általam teremtett lélek az Én Misztikus és Végtelen Testem sejtje, de azok, akik elkötelezték magukat Nekem, olyan szervek Bennem, amelyeknek alapvető szerepük van az élet fejlődésében, és bár nem érzékelik, de részei egy végtelen Munkának, amely nem kezdődik és nem is ér véget ebben a világban. Mivel ez így van, szeretett lélek, nem Én vagyok az, aki Szívemhez kötlek, és nem engedem, hogy más utakat kövess, hanem saját életed és a Velem való egyesülésed állapota az, ami miatt úgy érzed, hogy minden kísértés ellenére nem tudsz más utat választani.

De ez a pillanat számodra nem alkalmas a legtisztább gondolatod kifejezésére. A vakság és tudatlanság időszakán mész keresztül, amikor felhők borítják az arcodat és a szívedet, és nem látod vagy érzed az igazságot. Ahhoz, hogy ez az igazság feltáruljon előtted, ne fordulj el Szeretetemtől, és ne hagyd abba, hogy azért kiálts, hogy könyörüljek rajtad. Annak ellenére, hogy a sivatagban vagy, erőt adok neked a kitartáshoz. És még a belső szárazságban is érezni fogod, hogy Forrásom újra felszínre tör benned a mélység mélyén. A zűrzavaros időkben se hagyd abba a keresésemet, és Én békét adok neked."

Gyermekeim, ebben az Istennel folytatott párbeszédben találjanak erőt a mai elvakult lelkek, hogy keressék a Fényt és hogy Irgalomért kiáltsanak.

Áldásom van erre. 

Legtisztább Szent József

Egy lélek, amely mindig az igazságot kereste magában, vagy a Menny felé fordult, vagy elmerült a világban. Elmerülve a világ dolgaiban, elveszett annak vizeinek mélyén, és amikor sikerült visszatérnie a fénybe és fellélegeznie, úgy érezte, hogy nehezen tér vissza az igazsághoz, hogy összezavarodott, és már nem tudja, hogy mi a valóság.

Aztán egy napon, amikor Istennel beszélgetett magában, megkérdezte Tőle: "Uram, abban a pillanatban, amikor érzem a Jelenlétedet, a lelkem megerősödik, hogy a Te utadon járjak, de abban a pillanatban, amikor a figyelmem elterelődik Rólad, már nem sikerül Rád találnom, elveszek és belefulladok a világ dolgainak tengerébe. Istenem, hogyan tudok növekedni Benned anélkül, hogy elmerülnék a világban?"

És az Úr kérdéssel válaszolt neki: "Látod a lelkek szenvedését? Látod, hogyan szenvednek a háborúkban és viszályokban? Látod, hogyan szenvednek azok, akiknek nincs reményük? Látod, hogyan tévednek el azok, akik a sötétségben járnak? Megindítja ez a te kis szívedet?

Csukd be hát a szemed, és szemléld a belsődben a Jelenlétemet. Képzeld el, kis lélek, hogy benned vagyok. Emlékezz mindarra, amit az élet kezdetétől fogva felépítettem: a dimenziókra, a csillagokra, a magasztos valóságra és az egész Földre. Érzed, milyen kicsiny vagy? Érzed, hogy  milyen kicsiny a szenvedésed?

Amikor a világ szenvedését nézed, vagy amikor a Mennyország nagyságát nézed, találd meg ebben az erőt, hogy ne ess bele ugyanazokba a hibákba, és ne panaszkodj a kis nehézségeid miatt. Nem éri meg az erőfeszítésed, hogy enyhítsd a világ szenvedését? Nem éri meg a lemondásod, hogy közbenjárj egy lélekért? Nem éri meg az erőfeszítésed, hogy teljesítsd Tervemet? Nem éri meg a lemondásod, hogy a világ megismerje az igazi életet?

És bár életedet adod, kicsi lélek, hogy mások megismerjék a Királyságomat a földön, tudd, hogy igen, minden lemondásnak megvolt az értéke, minden erőfeszítésnek megvolt az értéke, minden győzelemnek megvolt az értéke, minden alkalommal, amikor Engem választottál, és nem a világot, megvolt az értéke.

Ezért, amikor a szíved nyugtalan, és úgy érzed, hogy inkább a világot választanád, minthogy a Szívemhez vezető utat kövesd, gondolj azokra, akik szenvednek, gondolj azokra, akik gyötrődnek, majd elmélkedj a Végtelenről, az életről, a világegyetemről, és mindez tegyen kicsivé, és váljanak kicsivé a problémáid is. Oldódjanak fel Leheletem által."

Inspiráljon benneteket ez a történet arra, hogy minden nap felülmúljátok önmagatokat, miközben szemlélitek a szenvedést, az egész életet.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József

Egy szegény és a világ alapvető megélhetési eszközeitől megfosztott lélek megkérdezte az Urat, hogy hol van, és mi az oka a szenvedésének, és így szólt az Úrhoz: "Uram, én, aki annyit keresek és kérek a Te Nevedben, nem kapok választ, hanem csak egyre növekvő szenvedést és megpróbáltatást. Mondd meg nekem az okát annak, hogy miért van kiegyensúlyozatlanság ebben a világban, és miért nem kaphatok annyit, mint embertársaim."

És az Úr válaszolt neki, szintén egy kérdéssel, és így szólt hozzá: "Hol van a te kincsed, lelkecském, a földi dolgok felhalmozására való törekvésben vagy a mennyei titkok felfedezésében? Nézd hát azokat, akik valóban megismertek Engem. Tudatuk megvilágosodása lehetővé tette számukra, hogy lemondjanak a világi javakról, és mivel szegények voltak a szegények között, gazdagok voltak Előttem.

Hát elmélkedj a Fiamon, gyermekem: Azért küldtem Őt a világra, hogy gazdagságot halmozzon fel, hogy örömöket érezzen, hogy testét, elméjét és érzéseit kielégítse? Vajon Fiam példaképed-e és útmutatód-e? Őbenne van-e az a tükör, amelyben minden nap szeretnéd magadat visszatükröződve látni?

Értsd meg hát, kis lélek, hogy ennek az életnek a szenvedése és szegénysége azért van, hogy ellensúlyozza az emberiség annyi túlkapását. Ezek legyenek számodra annak szimbólumai, hogy iskolád nem a felhalmozásban, hanem a lemondásban és a hálában rejlik.

Tanítsd a világot alázatos példád által, és nyisd meg a Mennyország kapuit azok számára, akik nem ismerik ezt az igazságot, és a világtól, nem pedig Tőlem várják az életük kiteljesedésének útját.".

Azért mondom el nektek ezt a történetet, hogy megtudjátok, hogy hol van életetek igazi kincse. És amikor úgy érzitek, hogy valami hiányzik, adjatok hálát, és legyetek példaképe Isten alázatos szeretetének. Ily módon megnyitjátok a Mennyország kapuit a legtudatlanabbak előtt is."

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József

Egy szomorúságban és keserűségben élő lélek megkérdezte az Urat, hogy mi értelme van a létezésének. Mivel tudta, hogy minden teremtmény a Szeretet kifejezésére teremtetett, és távol érezte magát attól, hogy ezt a Szeretetet megismerje és kifejezze, nem találta saját létezésének okát.

Ura Könyörületes Szemekkel nézett erre a lélekre, és egy kérdéssel válaszolt neki: "Úgy érzed, hogy nem tudod kifejezni Szeretetemet, és keserűségben és szomorúságban elmerülve élsz, de keresed-e Szívemet minden nap? Kéred-e Kegyelmemet, és törekszel-e belsőd szárazságában arra, hogy legyőzd keserűségedet, és elérd a számodra szóló Gondolatomat?"

A szenvedő és kissé elégedetlen lélek azt válaszolta az Úrnak, hogy nem keresi Őt, nem érzi Őt, csak éppen el van merülve a gyengeségeiben és a keserűségében.

Ekkor az Úr így szólt hozzá: "Te egy szeretett lélek vagy, és Én annyira szeretlek téged, amennyire te szerethetsz Engem és mindent. Azonban mióta megteremtettelek, kedves lélek, eltávolodtál az utamtól, és olyan sok ruhával és fátyollal borítottad be magad, hogy már nem tudod felismerni, ki vagy te és ki vagyok Én. Ahhoz azonban, hogy megmutathassam neked valódi arcodat, kérned kell Engem, felül kell múlnod a keserűségedet és a gyengeségeidet, a  szárazságodat és a szomorúságodat, a vágyaidat és a céljaidat, és mindazt, amiről úgy gondolkozol, hogy hogyan nyilvánulok meg az  életedben, hogyan tárulok fel előtted, és hogyan érezhetsz Engem.

Engedd, hogy cselekedjek a szívedben, és ehhez csak mondj igent Nekem, minden nap, alázattal és kitartással. Létezésed célja, hogy megtapasztald és megújítsd Szeretetemet, de ehhez a megváltás és az alázat, a lemondás és az önátadás, az önmagad legyőzése és az önátadás útja vezet, amelyben elveszíted önmagad és megtalálsz Engem, hogy csak így tudd meg, mit jelent az, hogy kifejezd és megújítsd a Szeretetemet.

Akkor kezdődik a csodám az életedben, amikor igent mondasz Nekem, de ez állandó és örökkévaló, és sokszor nem fogod észrevenni, hogy Szeretetem a szíveden keresztül munkálkodik; de mindenekelőtt bíznod kell Bennem."

Ma azért mondom el nektek ezt a rövid és mély történetet, mert a világ lelkei nem találják meg saját létezésük értelmét, de nem is keresik azt, Aki feltárhatja ezt előttük.

Nem a világban vagy az emberi célokban fogjátok megtalálni a beteljesülést és a kiteljesedést. Ahhoz, hogy megszabaduljatok a szeretetlen élet ürességétől és keserűségétől, Istent kell keresnetek, gyermekeim, és Benne a válaszokat a legmélyebb kérdéseitekre.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József

Gyermekem!

Az egyetlen dolog az, amit Isten elvár tőled, hogy az életedet az átláthatóság és az igazság hassa át. Amikor imádkozol, szívből imádkozz, szívvel lélekkel mondj ki minden szót, és még ha nem is érted a mennyei titkokat és az Isteni Törvényeket, amelyek az őszinte imádságban mozognak, tedd egyszerűen azért, mert tudod, hogy a világnak szüksége van rá.

Amikor énekelsz, énekelj őszintén, az legyen a szándékod minden egyes hangon keresztül, hogy  Istent dicsőítsd, ahogy az angyalok és arkangyalok teszik, akik nem önmagukért énekelnek, nem az éneklés által keltett harmóniáért vagy jólétért, hanem egyszerűen azért, mert tudják, hogy az éneklés megnyitja a Mennyország kapuit és közelebb hozza a legrászorultabb teremtményeket Istenhez.

Hogy amikor szolgálsz, azt igazából tedd. Ismerd fel a korlátaidat, de mindig hajlandó légy arra, hogy legyőzd a korlátokat, hogy minden nap felfedezd, hogy képes vagy erre. Hogy egy kicsit többet adj magadból, és így, ebben az állandó önfejlesztésben fel fogod fedezni az emberi lény valódi lehetőségeit.

Amikor erőfeszítést teszel valaminek az átalakítására, akkor legyen valódi az erőfeszítésed, és ne az átalakulásod eredménye legyen a fontos, hanem a helyes irányba tett valódi erőfeszítésed. Ha így teszel, akkor maga az Isteni Irgalom lesz az, amely benned lesz, és átalakítja azt, ami számodra lehetetlennek tűnik. Így tudni fogod, hogy mit jelent az Irgalmasság gyermekének lenni, és állandóan a Kegyelem által élni.

Amikor a világegyetembe tekintesz, hogy eredetedet keresd, tedd ezt igazán, nyisd meg a tudatodat az ismeretlen felé, és ne korlátozd a létezést a te kis emberi megértésedre. Így lehetővé teszed, hogy egy magasztos valóság táruljon fel előtted és a világ előtt.

Az igazság inspiráljon az életed bármely pillanatában. Szakíts a hazugságokkal és az emberi illúziókkal, az átláthatóság, az erőfeszítés, a bátorság és az alázat szentelje meg a szellemedet, és légy mindig készen arra, hogy legyőzd az akadályokat, és ugyanakkor mindig nyitottan fogadd a segítséget, amelyet Isten küld, sokféle módon és formában.

Ha mindent az igazság szerint teszel, az Isteni Igazságban fogsz maradni, és még az emberiség őrületének és bizonytalanságának idején is, amikor a káosz a zűrzavar felhőivel járja át a világot, amikor az embereket elvakítja ez a sötétség, a te szemed a felhőkön túl majd meglátja a napot, amely a sötétség felett rejtőzik, és tudod, hogy a fény mindig megmarad, messze a látszólagos sötétségen túl.

Ezért, gyermekem, tartsd meg szívedet az igazságban.

Áldásomat adom erre. 

Legtisztább Szent József

Szánj időt naponta arra, hogy meditálj arról, hogy ki is vagy valójában, és gondolj arra, hogy ezt az életet megelőzően volt egy Nagyobb Élet, amelyből származik az összes létforma célja és értelme.

Meditálj a Teremtésen és Isten irántad érzett mélységes Szeretetén, amikor minden egyes teremtményére gondolt. Olyan nagy volt az élet iránti Szeretet, hogy az Ő Isteni Lényegéhez hasonló esszenciákat hozott létre, hogy úgy szeressenek, ahogyan Ő szeret, úgy szaporítsák az életet, ahogyan Ő szaporítja, és úgy teremtsék újra a Teremtést, ahogyan Ő teremti újjá és újítja meg minden egyes mennyei lélegzetvételekor.

Gyermekem, gondolj arra, hogy az anyagi káoszon túl létezik egy magasztos valóság, hogy a Paradicsom több, mint az örök béke mennyországa, ez az élet kezdete és vége, ahonnan a teremtmények elindulnak, és ahová vissza kell térniük a dimenziókon túli fejlődésük során elért összes ajándékkal.

Ne feledd, hogy ez a bolygó egy iskola, és hogy a nehézségek azért vannak, hogy leküzd azokat, ami arra késztet, hogy napról napra jobban szeress, egy nagyobb Szeretet által, ami egy bizonyos ponton a fejlődésed során feltárja előtted Isten Szeretetét. 

Ne csak emberi szemmel nézd a világot, olyan szemmel, amelyet a tudatlanság állapota tart fogva, olyan szemmel, amely az életet fátylak mögül látja. Krisztus Szeretete széttépte a fátylakat, amelyek eltakarták arcodat. Ezért keresd ezt a Szeretetet. Keresd tudatodnak azt a pontját, amely képes arra, hogy teljesebb mértékben fogja fel az életet, és tedd oda a szívedet, eme idők nyomorúságos hullámaira, járj Uraddal együtt e vizekben, mert ez nem más, mint Isten Szele, amely fújja a világ káoszát, hogy eltávolítsa azt, ami rothadt, és mindent újjá tegyen.

Tudatod emelkedjen az atrocitások, a káosz és a gonoszság csatái fölé a földi színpadon, és légy híd e világ számára Isten Szíve felé.

Áldásomat adom erre. 

Legtisztább Szent József

Imádság Krisztus utánzása érdekében

Uram,
szemem a Te Szemeddel nézze a világot,
szívem érezze az életet, mint a Te Szíved,
lelkem éljen a Földön és azon túl, mint a Te Lelked,
legyenek napjaim a Te Irgalmasságod örök tükörképei,
hogy úgy lássam a felebarátomat, ahogy Te látsz engem,
hogy úgy értsem meg a felebarátomat, ahogy Te értesz meg engem,
hogy türelmes legyek a felebarátommal, ahogyan Te türelmes vagy velem,
hogy úgy beszéljek a felebarátomhoz, ahogy Te beszélsz a Tieiddel,
hogy úgy cselekedjek a felebarátommal, ahogyan Te cselekszel a tieiddel, 
és hogy megadjam nekik mindazt, amit Te szeretnél megadni nekik.
Uram, 
hadd szeressek úgy, ahogy Te szeretsz, 
hadd szolgáljak úgy, ahogy Te szolgálsz,
hadd éljek úgy, ahogy Te élsz,
örökké.
Ámen.
 

Imádkozzatok úgy, mint Krisztus első társai, akik körülötte egyesülve, zsidók, pogányok, ateisták, halászok, prostituáltak, tudósok és katonák, szegények és vámszedők, orvosok és leprások, megtanulták egymást úgy szeretni, ahogy Ő szerette őket.

Szemük irgalmassá vált Szent Jelenléte által, és képesek voltak arra, hogy a nyomorúságon és a látszaton túl lássanak.

Gyermekeim, ma ugyanezzel a szemmel kell egymásra néznetek. Így kell felismernetek egymást Krisztus örök Jelenlétében, hogy úgy szeressetek, úgy értsetek meg, úgy legyetek türelmesek, irgalmasok és könyörületesek, mint az Ő Szíve.

Áldásomat adom erre. 

Legtisztább Szent József