Egy lélek, amely sok hibát követett el, tisztátalannak és méltatlannak érezte magát Isten előtt az elkövetett bűnök miatt, és ezt a kérdést tette fel az Úrnak, mondván: "Uram, sokszor vétkeztem; elestem, és ahelyett, hogy felkeltem volna, még mélyebben belemerültem az élet szakadékaiba. Ma Előtted állok; ma hívtál engem, hogy üljek a megváltás asztalához. Mondd el nekem, Uram, lehetséges az, hogy Te egy olyan bűnöst hívsz el, mint én? Hogyan fogom tudni megtenni a szükséges lépéseket? Hogyan gyógyulhatok ki a hűtlenségeimből és a legsötétebb bűneimből?"

Az Úr irgalmas pillantással válaszolt egy újabb kérdés feltevésével: "Mit tett a leprás, hogy a Fiam meggyógyíthassa őt, amikor látta, hogy közeledik a sokaság között? Mit tett a vérfolyással járó nő, hogy megszabaduljon tisztátalanságának súlyától, amikor kétségbeesésében látta a Fiamat arra menni? Mit csinált Zákeus, hogy láthassák, és minden tévedése ellenére méltó legyen az Isten Fiának csupán egy tekintetére? A leprás, kicsi lélek, alázatosan állt a sokaság előtt. Rossz szagával, sebeivel, megtört szívével és reményvesztetten, egy olyan világban, ahol nem volt üdvösség a számára, az egyetlen megoldás az volt, hogy piszkosan, tisztátalanul, betegen, elutasítva Krisztushoz fellebbezzen.

A vérfolyással járó nő is kockázatot vállalt a sokaság között. Nem akart megalázkodni, de tudta, hogy a gyógyulás egyetlen módja a Krisztushoz való fordulása. Ezúttal maga az Úr hozta nyilvánosságra azt, amit tett, nem azért, hogy megalázza őt, hanem hogy a világ tudomására hozza, hogy a bűnöket és a  sebeket Isten előtt el kell ismerni, hogy meggyógyuljunk és megtisztuljunk. Az alázat ajtaján keresztül lehet eljutni a Teremtő Lábához.

Zákeus elismerte rossz magatartását, bűneit és tökéletlenségét, de a lelkében hangosabban beszélt a megbocsátás szükségessége. Ezért tette ki magát, és a sokaság előtt megalázta magát, és fára mászott, ahol mindenki észrevette, hogy minden hibája ellenére ott volt, szemben az összes ítélettel és kritikával, egyszerűen azért, mert szüksége volt arra, hogy Krisztus színe előtt legyen.

És az Úr, amikor látja, hogy a bűnösök felülmúlják bűneiket, Ő is bőven árasztja Szeretetét, Irgalmát és Kegyelmét. Ezért, kicsi lélek, semmi sem lehetetlen. Minden betegség gyógyítható, minden bűn megbocsátható; de ehhez félre kell tenni a büszkeségedet és a hiúságodat, és meg kell alázkodnod Isten előtt. Légy átlátható és őszinte, mutasd meg az Úrnak a sebedet, és engedd meg, hogy egy egyetlen együttérző pillantással meggyógyítson téged."

Gyermekek, ez a párbeszéd arra ösztökéljen titeket, hogy ne féljetek a nyilvánosságra hozástól,  a megaláztatástól, és az ezt követő gyógyulástól, a megbocsátástól és a Krisztus általi megváltástól.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József