Amikor a lélek a Menny felé tekint, megerősíti saját szellemét, saját hitét, felvállalja legtisztább törekvéseit, és megújítja Istennek tett fogadalmát. Amikor azonban a Föld felé fordítja tekintetét, elveszíti reményeit, találkozik azzal, amit valóságnak hisz, és nem érzékeli önmagában vagy felebarátjában a végtelenben rá váró szentség megnyilvánulásának útját. A lélek erőt keres, imádkozik és kéri a Kegyelmet, hogy megtudhassa, hogyan érheti el azt, amit a világegyetemben szemlél.

És ma azt mondom nektek, gyermekek, hogy amikor elkezdtek nemcsak a Mennyországra nézni, hanem arra is, amik valójában vagytok, akkor felfedezitek, hogy az anyag és a végtelenség egyesül az emberi tudatban. A sár és a szellem eggyé válik, amikor a lények ráébrednek arra, hogy mik is ők valójában, és nem kell meghalni ahhoz, hogy feltámadjatok az örökkévalóságban, hanem felfedezitek az igazi életet és az örökkévalóságot magatokban; egy olyan ajándékot, amely az imádkozó, imádó szívnek tárul fel, és amely nem zárja az isteni igazságot az elméjébe, sem a már elmondottakba, mert bár már mindent elmondtunk, nagyon keveset értettetek meg és tapasztaltatok meg.

Ezért keressétek a szentséget önmagatokban. Ne csak imádkozás közben keressétek, hanem életetek során akarjatok ennek megfelelni.

Áldásomat adom erre. 

Legtisztább Szent József 

Egy lélek, amely az Örökkévalóság és a Paradicsom megismerésére törekedett, és amely naponta keresett érdemeket, hogy kiérdemeljen egy helyet a Mennyországban, megkérdezte az Urat arról, hogy miként érdemelhetne ki egy helyet az Ő oldalán, mondván: "Uram, a földi élet, bár szent, túl kevés nekem. Lelkem szenvedélyesen vágyik arra, hogy Veled lehessen az Örökkévalóságod Paradicsomában. Mondd hát, kedves Istenem, hogyan maradhatok Melletted a Végtelenben?"

És az Úr mély szeretettel és bölcsességgel így válaszolt neki: "Kis lelkem, mi számodra a Paradicsom? Hogyan gondolod a szívedben, hogy az Én országomban van élet? Azért teremtettelek, hogy benned lakozzam; így akarom megértetni veled, hogy nem kell vágyakoznod a Mennyországba, hogy Mellettem legyél, hanem hogy felfedezz Engem magadban. Boldog és áldott az a lélek, amely tudja, hogyan találja meg Velem az egységet saját lényegében, az a lélek, amely nem önmagán kívül keresi, hanem belül, saját belső mélységeiben.

Olyan sok lélek van, aki azt mondja, hogy Velem akar lenni, de hányan vannak azok a lelkek, akik csendben megállnak, hogy megtaláljanak Engem a saját lényegükben?

Sokan vannak azok a lelkek, akik azt mondják, hogy jobban szeretik az Én Országomat, mint a világot, de hányan vannak azok, akik félreteszik a világ dolgait, akár csak egy pillanatra is, hogy saját szívükben keressék az Én Országomat, és megismerjék azt az Országot?

Sokan vannak azok a lelkek, akiknek vannak Ismereteik Rólam, akik ismerik Szavaimat és azt mondják, hogy szeretik azokat, de hányan vannak azok, akik, nem elégednek meg azzal, hogy oktatásban részesültek valamiről, hanem igyekeznek megismerni és megtapasztalni azt, amit megtanultak?

Kis lelkem, az Én Országom benned van, ahogyan Én is benned vagyok, és az út ahhoz, hogy megtalálj Engem, egyszerűen az, hogy igazán, őszintén és szeretetteljesen keresel Engem. Amikor egyszerűen megállsz, hogy megtalálj Engem magadban, látni fogod, hogy Titkaim nem a csillagokban rejtőzködnek. Paradicsomom nemcsak a Mennyben van, hanem benned is".

Gyermekeim, ez a párbeszéd ösztönözzön benneteket arra, hogy keressétek Istent önmagatokban, és ne csak megismerjétek, hanem minden nap meg is tapasztaljátok az Ő titkait.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József

Légy csendben és lélegezz, hogy magadban keresd a felemelkedés útját. Engedd, hogy szíved meglássa az illúzió és az emberi állapot összes rétegét, amelyen át kell kelned, át kell változtatnod és amelyen felül kell kerekedned, mielőtt elérnéd Istent.

Légy alázatos és ismerd el a korlátaidat, de ne hagyd, hogy megvonja tőled a hitet és a reményt. Győzd le és fedezd fel magadban azt az ajtót, amely összeköt a Végtelennel, az Isteni Tudattal és mennyei eredeteddel. Lényeged mutatkozzon meg hídként Isten Szíve felé, és ha nem is tudtsz egyszerre átkelni ezen a hídon, legyen az mindig kitartásod szimbóluma, hited mozgatórugója.

Törekedj minden nap egyre inkább a Végtelenségre, az örökkévalóságra, de nem csak arra, hogy elhagyd a földi élet kényelmetlen dolgait. Szeresd az Istentől kapott lehetőséget, és tanuld meg megérteni az életet annak evolúciós és szellemi értelmében. Szemléld a bolygón azt a lehetőséget, hogy egyre jobban szeress, és szemléld minden egyes testvéredben az Isteni Szeretet megújulásának lehetőségét egy Új Krisztus megjelenése által.

Törekedj a Végtelenre, a világegyetemre, hogy a tudatában légy annak, hogy visszatérhetsz Istenhez; de úgy fogsz visszatérni, gyermekem, hogy a szíved tele van ismeretlen szeretettel, a szellemed tele van az Isteni Szellemmel, a tudatod teljes mértékben kifejezi az Isteni Gondolat lényegét az emberiség számára. És ajánld fel majd Istennek ezt az örökséget a szívedben, hogy egy új kezdetet írjon, úgy a Mennyben, mint a Földön.

Törekedj a magasabb életre; törekedj arra, hogy visszatérj Istenhez. Ne legyenek benned emberi törekvések és emberi elképzelések a magasabb életről. Az igazság lüktessen a szívedben, és legyen az a motor, amely arra ösztönöz, hogy minden nap megéld az átalakulást.

Atyád és Barátod,

Legtisztább Szent József