Keresztre feszítésétől kezdve örökre vér és víz folyik Krisztus Szívéből, apránként csöpögve a világra és a teremtésre. Valahányszor az Ő Isteni Irgalmához imádkoztok, valahányszor e törvény szerint éltek, és könyörületesek vagytok, ezek a Vér- és Vízcseppek megérintik a lelkeket, megmossák a szemüket, hogy új utat lássanak, és megmossák a szívüket, hogy méltók lehessenek arra, hogy ezen az úton haladjanak.

Gyerekek, ezekben az időkben meg kell tanulnotok szemlélni és szeretni üdvösségetek jeleit, mint például a Krisztus Szívéből fakadó Vért és Vizet.

Ahhoz, hogy a szívetek egyensúlyban maradjon, hogy a szellemi életben valódi alapokkal növekedjetek, nem elég a saját erőfeszítéseitekből és tudásotokból, vagy a kapott Kegyelem egészéből élnetek, meg kell tapasztalnotok azt az önátadást és szeretetet is, aminek az átélésére a Krisztus áldozatán való elmélkedés késztet.

Krisztus Vérében egy egyedülálló erő rejlik: az az erő, amely helyreállítja, meggyógyítja és megváltja azt, ami lehetetlen. Krisztus Vére minden megváltás alapja, ez a szellemiség értelme ebben a világban, ez a szentség titka, az önátadás kapuja, az egész Teremtés szeretete legmélyebb titkainak a kinyilatkoztatása. Ahhoz, hogy elmélyedjetek ebben a titokban, elég őszintén Irgalomért kiáltani, szellemileg szemlélni Krisztus Keresztjét, amely mindig az emberi tudat belső síkjain emelkedik, újra többször átélni Kínszenvedését, hogy újra megtaláljátok az életetek értelmét.

Ha szemlélitek Krisztus Vérét, felfedezitek Szent Szelleme Ajándékait, a Szentháromság Istene egységét, Aki minden pillanatban Szeretetből odaadja Magát; újra átélitek annak az alázatos tudatát, hogy kicsinyek vagytok egy végtelen Szeretet előtt, és ugyanakkor azt a Kegyelmet, hogy elhívásotok van arra, hogy utánozzátok.

Imádkozzatok Irgalomért, és tapasztaljátok meg az összes valódi szellemiség alapját. Krisztus Vérében van az összes vallásos élet alapja. Imádkozzatok egymásért Krisztus Vérét szemlélve, és főleg adjátok meg magatokat a Kereszt lábánál, és így meg fogjátok érteni azt, amit mondok nektek.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József

A Halleluja szombatját a csend és az üresség jellemezte, a Mennyben éppúgy, mint a Földön. A Teremtő Szíve és Igéje elhallgatott, és maga Isten vonult vissza Szíve mélyére. Ott fakadt Krisztus feltámadásának ereje, az örökkévalóság bölcsessége, a Szeretet újjászületése és megújulása.

A világegyetem már nem a tudományon keresztül ismerhetné meg az örökkévalóságot és az élet meghosszabbítását. A szellemi feltámadás valami új volt, amit Isten egész Teremtésében még soha sem tapasztaltak; és még a bölcsek és arkangyalok is csendben kísérték a szeretet mozdulatát, amely Krisztus életét hívta életre az összes dimenzióban.

Szelleme, amely teljes mértékben átadta Magát, megérintette az Atyát a tapasztalatával, és visszatért a Földre, hogy megújíthassa Szeretetét.
Isten mélységes csendben kísérte a Fiából született Szeretetet. Még maga a Teremtő is tanult az Ő önátadásából és feltámadásából.

Lelke, Szelleme, Istensége, emberi és anyagi Teste meggyulladt és újjáépült a Szeretettökéletes ereje által. A Szeretet volt az a levegő, amely az Ő sejtjeiben keringett. A krisztusi kód életet adott Vérének, fizikai és szellemi szerveinek. Az élet visszanyerte értelmét.

Krisztus Szeretete tovább terjeszkedett az anyagi szinten túlra. Önátadása tovább növekedett és ismeretlen dimenziókba hatolt, mind a kozmoszban, mind az anyagi élet sötétebb dimenzióiban, az úgynevezett földi poklokban.

Mint a Teremtés tengerének egy hulláma, úgy áramlott Krisztus Szeretete a világegyetemeken és az élet megnyilvánulásain keresztül. Miközben megérintette az összes teremtményt, maga a Szeretet megtapasztalása arra késztette a Testét, hogy új, romolhatatlan életben, mindent átható, mindent átfogó életként újjáéledjen és megújuljon. Olyan életként, amelynek nincs saját dimenziója, ugyanakkor minden dimenzióban ott lakozik, örök életként, mert ez az élet Istenben, a Teremtővel való egységben való élet.

Ahogy az Atya mindenben ott van, úgy van a Fiú is. Az Ő Teste megnyilvánulhat az anyagban, mint a magasabb dimenziókban. És ahol nincs anyag, nincsenek színek és hangok, csak csendes és láthatatlan létezés, ott is jelen van az Isten Fia. Minden egyesül a Szeretetében.

Krisztus feltámadását nem lehet szavakkal vagy tudományosan megmagyarázni, mert az meghalad minden tudományt, minden értelmet és minden bölcsességet. Alleluja szombatján magaa Teremtő újult meg, és Vele együtt az egész teremtés.

A csend az egyetlen magyarázat arra, ami ott történt. A csendben megtapasztalhatjátok a mindent átölelő Szeretetet. A teljesség, a mindenütt jelenlét, az élet, minden újjá lett Alleluja szombatján, és a megnyilvánult a Dicsőség vasárnapján.

Meditáljatok, érezzétek és tapasztaljátok meg ennek az isteni élménynek a kódjait.

Atyátok és barátotok,
Legtisztább Szent József