Gyermekek, a döntések idején az összes lény, különböző mértékben, arra kényszerül, hogy szembenézzen önmagában az emberi akarattal és az Isteni Akarattal, a régi és az új emberrel.

Az emberi akarat magában hordoz minden hiedelmet az életről, önmagáról, Istenről és az Ő Tervéről, a személyes küldetésről és annak megvalósításáról, a tudásról, a bölcsességről, az igazságról és a tudatlanságról.

Az Isteni Akaratban valami mélységesen ismeretlen és csendes marad, amely egyszerű megközelítésével falakat és struktúrákat bont le, átalakítja, módosítja és megújítja azt, ami a lényekben nem volt a helyén.

De nem könnyű dolog bebiztosítani magunkat abban, ami ismeretlen. Engedni, hogy az ember legjobban kialakult és legérettebb meggyőződései tudatossá váljanak, hogy belesétáljon valamibe, amiről nem tudja, mi az, ahol az emberi tudat nem gyökerezik, hanem csak a szellem létezik, ez a mai idők nagy kihívása.

És hogyan lehet megélni ezt?

Nem lesz más mód arra, hogy átkeljetek ezen apillanaton, gyermekek, mint az ima által, azzal, hogy minden nap mélyebben átadjátok magatokat, és megnyitjátok magatokat egy igazabb kapcsolatra Istennel, hogy tudjátok, hogyan ismerjétek fel Őt, még a láthatatlanban is, még a csendben is, hogy tudjátok, hogyan különböztessétek meg az Ő Akaratát, túl az emberi akaratok kiáltásain.

A bolygónak ebben az időszakában csak az Isten és az ember közötti igaz kapcsolat fog benneteket fenntartani. A Krisztus által már megvalósult Szövetség megtapasztalásáról van szó, amelyet most a lényeknek meg kell élniük. Az Istennel való kapcsolatban azonban nincs múlt, nincs emberi állapot, nem a test uralkodik, hanem csupán a szellem.

Ahhoz, hogy átléphessetek a Találkozás ajtaján, le kell győznötök a szégyent, a hiteket, a meggyőződéseket, a személyes terveket, akaratokat, feltételeket, félelmeket és vágyakat, célokat és törekvéseket. Az ürességben találjátok meg a választ és a megfelelő öltözéket ahhoz, hogy átjussatok a keskeny kapun, ahová csak a szellem és a szeretet fér be.

Imádkozzatok, hogy megértsétek, amit mondok nektek. Hallgassatok, hogy a csenddel való közösségben meghalljátok annak Hangját, aki, bár kinyilvánította az Igét, a csendben beszél.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József

Ahhoz, hogy elérd Isten Szívét, nincs szükséged nagy tudományokra vagy mély filozófiákra, nincs szükséged formulákra vagy akár örök gyakorlatokra. Gyermekem, egy őszinte, tiszta és átadott szívre van szükséged az Atya előtt.

Az összes szellemi gyakorlat kikovácsolja benned tudatod átalakulását, és lehetővé teszi, hogy a Teremtővel egységben maradj, és ne csak egy pillanatra, hanem hogy ez egy állandó tudatállapottá váljon.

De ahhoz, hogy megérintsd Isten Szívét, hogy érezd és megismerd, csak egy őszinte szívre van szükséged, amely hajlandó az Atya elé állni gyónásban, imádatban, közösségben és önátadásban, hogy érezd, hogy megtapasztald magadban azt, ami valóságos, és hogy Istent ismerve megismerd önmagadat is.

Ezért mindenekelőtt – még ha nincs is erőd vagy ihleted – állj őszinte szívvel a Teremtő elé, csak állj átadott szívvel az Ő Oltára elé. Helyezd magadat áldozatként a Lába elé, és hagyd, hogy Ő éreztesse Magát veled. Az Isteni Jelenlétben minden értelmet nyer benned, erőfeszítéseidnek lesz értelme, és kisebb lesz a súlyuk, mert IstenSzeretete hangosabban fog beszélni benned; csatáid könnyebbek lesznek, mert a szíved többé nem a sötétség szeleiben fog lavírozni, hanem Isten Jelenlétében megalapozva, ahonnan semmilyen szél sem tud elsodorni.

Gyermekem, minden a gyónással kezdődik, az önátadással, a meghódolással, az imádattal és így az Istennel való tökéletes közösséggel. És ez megtörténhet a csendben, a szellemi örömben, a lélek mély sírásában, az imádságban vagy az istentiszteleten, a saját életedben. Csak egy őszinte szívre van szükség.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József

Gyermekeim!

Amikor eljön az idő, Isten Világegyetemének Tudása, Igazsága és Fénye feltárul, és nem lesz olyan dogma, doktrína vagy intézmény, amely elrejthetné azt, ami a lényekben úgy fog megjelenni, mint a legmagasabb égbolton.

A kozmosz lüktetni fog a teremtményekben, és ugyanebből a végtelenségből egy új idő, egy új élet jelei fognak megjelenni az égen, amely feltárja és kinyilvánítja Isten Országát, egy olyan Országot, amelyet az emberiség félreértett és ismeretlen.  

Amikor eljön az idő, a kitartók hallgatása lesz a legnagyobb eszközötök az igazság kinyilatkoztatásának lehetővé tételére, mert az igazság nem az emberek szavaiból fog kiderülni, hanem élő példájukból, az ég jeleiből és Isten saját Hangjából, amely a hallgatás után ezer harsona erejével fogja az Ő Igéjét a világ fölé harsogni.

Ezért ne meggyőzni akarjatok, ne akarjátok ti magatok megtenni ezt, ne szavakkal akarjátok átalakítani a világot, hanem példával, atanúságtétellel, amely önmagáért beszél. És amikor az ember elhallgat, Isten Hangja visszhangzik.

Az Ő Királysága, amely mindig azokban él, akik megengedték az Ő kifejeződését, mutassa meg a világnak az utat.

Ezek legyenek tehát állandó törekvéseitek: példával hirdetni, szóval imádkozni és hirdetni Isten Kegyelmét, saját életetek által kifejezni az Ő Országát, szívvel megújítani az Ő Szeretetét.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József

A Halleluja szombatját a csend és az üresség jellemezte, a Mennyben éppúgy, mint a Földön. A Teremtő Szíve és Igéje elhallgatott, és maga Isten vonult vissza Szíve mélyére. Ott fakadt Krisztus feltámadásának ereje, az örökkévalóság bölcsessége, a Szeretet újjászületése és megújulása.

A világegyetem már nem a tudományon keresztül ismerhetné meg az örökkévalóságot és az élet meghosszabbítását. A szellemi feltámadás valami új volt, amit Isten egész Teremtésében még soha sem tapasztaltak; és még a bölcsek és arkangyalok is csendben kísérték a szeretet mozdulatát, amely Krisztus életét hívta életre az összes dimenzióban.

Szelleme, amely teljes mértékben átadta Magát, megérintette az Atyát a tapasztalatával, és visszatért a Földre, hogy megújíthassa Szeretetét.
Isten mélységes csendben kísérte a Fiából született Szeretetet. Még maga a Teremtő is tanult az Ő önátadásából és feltámadásából.

Lelke, Szelleme, Istensége, emberi és anyagi Teste meggyulladt és újjáépült a Szeretettökéletes ereje által. A Szeretet volt az a levegő, amely az Ő sejtjeiben keringett. A krisztusi kód életet adott Vérének, fizikai és szellemi szerveinek. Az élet visszanyerte értelmét.

Krisztus Szeretete tovább terjeszkedett az anyagi szinten túlra. Önátadása tovább növekedett és ismeretlen dimenziókba hatolt, mind a kozmoszban, mind az anyagi élet sötétebb dimenzióiban, az úgynevezett földi poklokban.

Mint a Teremtés tengerének egy hulláma, úgy áramlott Krisztus Szeretete a világegyetemeken és az élet megnyilvánulásain keresztül. Miközben megérintette az összes teremtményt, maga a Szeretet megtapasztalása arra késztette a Testét, hogy új, romolhatatlan életben, mindent átható, mindent átfogó életként újjáéledjen és megújuljon. Olyan életként, amelynek nincs saját dimenziója, ugyanakkor minden dimenzióban ott lakozik, örök életként, mert ez az élet Istenben, a Teremtővel való egységben való élet.

Ahogy az Atya mindenben ott van, úgy van a Fiú is. Az Ő Teste megnyilvánulhat az anyagban, mint a magasabb dimenziókban. És ahol nincs anyag, nincsenek színek és hangok, csak csendes és láthatatlan létezés, ott is jelen van az Isten Fia. Minden egyesül a Szeretetében.

Krisztus feltámadását nem lehet szavakkal vagy tudományosan megmagyarázni, mert az meghalad minden tudományt, minden értelmet és minden bölcsességet. Alleluja szombatján magaa Teremtő újult meg, és Vele együtt az egész teremtés.

A csend az egyetlen magyarázat arra, ami ott történt. A csendben megtapasztalhatjátok a mindent átölelő Szeretetet. A teljesség, a mindenütt jelenlét, az élet, minden újjá lett Alleluja szombatján, és a megnyilvánult a Dicsőség vasárnapján.

Meditáljatok, érezzétek és tapasztaljátok meg ennek az isteni élménynek a kódjait.

Atyátok és barátotok,
Legtisztább Szent József
 

Az Isteni Küldöttek mélyülő csendje vezesse a  tudatodat arra, hogy szintén elcsendesedjen. Így tanulj meg hallgatni belső világodra és benne Isten Szellemére, Aki a tudatotodban lakozik és vezet téged.

Értsd a csendet az Atyával való kommunikáció elmélyítésének módjaként. Értsd a visszavonulást úgy, mint annak érlelését, amit már megkaptál, és hogy felkészítsd a lényedet valami nagyobbra.

Hagyd, hogy ez a ciklus a pusztaságon keresztül szóljon a tudatodhoz, mert mindazoknak át kell kelniük rajta, akik arra törekszenek, hogy valóban elmélyítsék szellemi életüket.

Ne félj az ürességtől vagy a magánytól, hanem tanuld meg megtalálni benne Isten csendjét, és így az Atya Szeretete által fedezd fel az Istennel való párbeszédet, amely eddig ismeretlen volt a számodra. A Teremtő a csendben beszél teremtményei legbelsőbb részéhez, és csak szíved sivatagában és tudatod ürességében tanulhatod meg megtalálni Őt.

Fogadd az isteni áldást erre a ciklusra, amelyet szeretettel szemlél az egész világegyetem. A teremtmények megélik szellemi érettségüket,hogy aztán egy ismeretlen lépést tegyenek az egész életért, az egész Isteni Teremtésért.

Egyesüljön a lényed az egyetemes elvekkel és törvényekkel, amelyek ezt a pillanatot irányítják, és mindenekelőtt legyen a csend a legnagyobb útmutatód.

Atyád és Barátod,

Legtisztább Szent József