Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.
Drága fiam és drága leányom!
Mi az, ami nyomasztja a szívedet, amit a Szűzanya nem tud megoldani?
Nem vagyok-e itt, és nem Én vagyok-e az Anyátok, a lehetetlen ügyek Anyja, a lelkek és Isten közötti közbenjáró és közvetítő Anya?
Szeretett gyermekeim, ha már jól tudjátok ezt, miért tartjátok a szívetekben azokat a dolgokat, amelyek nyomasztanak benneteket?
Isten számára semmi sem megoldhatatlan, ha a szív szélesre tárul, hogy bízzon abban a sorsban, amelyet Isten az összes lény számára megírt. Így minden, ami megköti a lábatokat, feloldódik az utatokon; az örök Atya szintén feloldja azokat a horgonyokat, amelyek a földhöz kötnek benneteket.
Mert ne feledjétek, gyermekeim, hogy van egy Magasabb Akarat, amelyet be kell teljesíteni az életetekben. Ezért Fiam ismét meghívott és felszólított benneteket, hogy kérdezzétek meg magatokat, vajon most Isten Akarata szerint éltek-e.
Ez nem azt jelenti, kedves gyermekeim, hogy hagyjatok fel a családotokkal, a munkátokkal vagy akár a kötelességeitekkel. Arról beszélek nektek, hogy éljetek belsőleg Isten Akarata szerint, hogy életeteket napról napra jobban az Atya Tervének szenteljétek oda, hogy végtelen Irgalmasságában, Könyörületességében és Szeretetében megírhassa az Akaratát az életeteken keresztül. A Mennyei Atya ezen a napon kinyújtja felétek a Karját és a Kezét, hogy érezzétek atyai ölelését, irgalmas ölelését, amely nem ítél el benneteket bűnösségért vagy hibákért, hanem amely napról napra megszabadít benneteket az emberi állapotból.
Kinyújtja a Karját és a Kezét, hogy Isten Eszközeiként ajánljátok fel az életeteteket a Föld egész felszínén; hogy életetek, mint az Atya Eszközei, a Szeretet érzékelhető kifejeződése legyen, Könyörületességének és Irgalmasságának kifejeződése legyen a világban.
Régóta várja azt, hogy a lelkek felajánlják magukat Nagyobb Szeretetének áldozatául, hogy e világ lelkei ne legyenek többé önmaguk áldozatai. Várja, hogy életeteken és különösen szíveteken keresztül megírja Teremtésének és egyben Akaratának történetét.
Az Örök Atya kincseket tartogat mindenki számára, csodálatos kincseket, amelyek felbecsülhetetlenek ezen anyagi világ számára.Ezért az idők folyamán és Szeplőtelen és Anyai Szívem által a Mennyei Atya megadja nektek azt a Kegyelmet, hogy szabadok legyetek az Igazságszolgáltatástól, szabadok a kárhozattól, amelybe ez a világ helyez benneteket, hogy Krisztus útján járhassatok, szabadon mindattól, ami nyomaszt benneteket, szabadon mindattól, ami gyötör benneteket, szabadon a béke szent szelleme alatt.
A Béke Királynőjeként jövök ide, mert tudom, hogy sokan elvesztitek a békéteket; de gondolkodtatok-e már azon, gyermekeim, hogy a világon hány helyen nincs már meg az a béke, az a boldogság, hogy egy ilyen szellemi családban élhettek, mint ez, egy olyan családban, amely válaszol az Atya hívására; ahogyan ez a Fénypont, ebben a városban, az első naptól fogva arra volt predesztinálva, hogy válaszoljon Isten Akaratára?
Szeretném, ha ma emlékeznétek – ahogy Én is figyelmesen emlékezem – a szeretet és a szolgálat minden egyes tapasztalatára, amelyet itt megéltek, különösen azokon a lelkeken keresztül, akik felajánlották, hogy önmagukat adják embertársaikért és embertársaik szenvedéséért.
Hány szellemi érdemet fogantatok meg e Fény-Központ lelkében és szellemében?
Biztosítalak benneteket, drága gyermekeim, Szeretett Fiam, Jézus nevében, hogy mindezek a szellemi és belső érdemek ma Kegyelemként és váltságdíjként is kiáradnak azokért a lelkekért, akiknek a legnagyobb szükségük van rá. És ez szellemileg egy olyan szellemi mágnesességethoz létre, amelyet nem lehet fizikai szemmel látni, hanem belső szemmel; amelyen nem lehet az elme által gondolkodni, hanem érezni a szív által.
Ez az egész mozgalom, amely el van rejtve az ambiciózusok szeme elől, elhozza a világba a közjót és a testvériséget. Ezért kérem ma, hogy ne nézzétek a hibáitokat, ne nézzétek a hiányosságaitokat, ne érezzétek magatokat kondicionáltnak, ahogy az emberiség nagy része kondicionált.
Ma a lelketek Velem van, a Mennyei Édesanyátokkal. Ma azt akarom, hogy szívetek is az Én Szívemben legyen; mert ne feledjétek, hogy Én vagyok a megváltás biztos kapuja, és hogy életetek, valamint családotok és szeretteitek élete az Én gondoskodásom alatt lehet.
Amikor nem tudtok továbbmenni, hívjátok segítségül az Istenanyát. Amikor bajban vagy gyötrelemben érzitek magatokat, hívjátok Szeplőtelen Szívemet.
Én vagyok az az Anya, aki mindig átölel és támogat benneteket. Én vagyok Isten simogatásának az Anyja. A Karomban akarlak tartani benneteket, ahogyan a Kisded Jézust is tartottam.
Adjátok át magatokat Nekem bizalommal, magasztos teljességben, és a sötétség, amely körülvesz benneteket, fel fog oldódni. Mert ahol Isten Szeretete van, ott jelen van az Isteni Anya Szeretete, egy fáradhatatlan Anya Szeretete, egy olyan Anya Szeretete, aki nem áll meg és nem alszik, egy olyan Anya Szeretete, aki az összes gyermeke üdvösségéért dolgozik, bármilyenállapotban is van, egy szerető és irgalmas Anya Szeretete, aki mindig megnyitja az Isten Országa felé vezető ajtót.
Mert azt akarom, hogy tudjátok, ha eddig nem tudtátok, hogy ez volt az Én elkötelezettségem a Kereszt tövénél. Emlékezzetek, mit mondott Krisztus mindannyiunknak: "Anya, íme a fiad, fiú, íme az Anyád!" Micsoda gyengédséget fejezett ki Jézus mély fájdalmában! Olyan gyengédséget és Szeretetet, amely legyőzte az összes gyötrelmet, még akkor is, ha emberi személye a Keresztre volt szögezve.
Hogyan érthetjük meg Isten Szeretetét a szenvedésben és az önátadásban?
Ez egy iskola az Új Krisztusok számára, hogy megtanulják, hogy minden nap felülmúlják önmagukat, hogy mélyen szeressék az Isteni Akaratot, ahogyan Én mondtam akkor az Atyának: "Íme, az Úr szolgálóleánya, történjék Velem a Te Igéd szerint".
Ma azt mondom nektek, gyermekeim, hogy engedjétek, hogy Isten Igéje az Én Igém által valósuljon meg bennetek, mert mindannyiótokra várok a Paradicsomban.
Gyermekeim, jöjjenek hozzám azok, akik ma jelentkeztek, hogy Mária Fiaivá szenteljék oda magukat, mert ők már az Én gyermekeim, ne feledjétek ezt.
Ezért a megszentelés e pillanatában mindannyiótokat összegyűjtelek Szívem Szeplőtelen Oratóriumában, hogy felajánlhassam lelketeket az Örök Atyának a világ összes szenvedő lelkéért, akik ma nem találnak békét.
De legyetek a tudatában annak, gyermekeim, hogy ma Békém kapuja előtt álltok, a Béke Szent Királyságának kapuja előtt, amely leszáll erre a Szent Mennyországra, erre a Szent Házra, amelyet feltétel nélkül felajánlottatok, hogy válaszoljatok a Megváltó hívására.
Gyermekeim, köszönöm, hogy eljöttetek ma, hogy találkozzatok Velem, már régóta vártalak benneteket, mert a ti lelketek és szívetek az, amely eljön, hogy találkozzon Velem; így életeteket megáldom az Anyai Szeretet gesztusa által.
Kisgyermekeimként akarlak benneteket felszentelni úgy, mint azokat a gyermekeket, akik egy napon megtanulnak majd járni és beszélni, mint azokat a gyermekeket, akik megtanulják majd megtenni az első lépéseket a krisztusi úton, mint azokat a gyermekeket, akik egy napon megtanulják majd, hogy hogyan érleljék a tudatukat, hogy megtanulják meghozni az első életre vonatkozó döntéseiket, amelyek hatással lesznek egész további életükre, mint azokat a gyermekeket, akik egy napon megtanulnak majd szeretni és megbocsátani.
Mindezért és még sok minden másért szentellek oda benneteket gyermekeimként, Mária gyermekeiként.
Hozzátok ide Nekem a rózsákat, hogy megszentelhessem őket Gyermekeim számára.
Imádkozzunk ezért a megszentelődésért.
Ima: ""Egyetemes Anya".
Köszönöm nektek, gyermekeim, hogy szívből Velem vagytok.
Fiam boldogan várja Szellemi Forrását, az áldások és a kegyelem forrásán keresztül, amelyet itt fogtok építeni, és amelyet egy napon megáld, ahogyan megígérte.
Lépjetek be bizalommal ennek a Fény-Központnak az új ciklusába. Fiam azt mondja az összes alapítójának és mindazoknak, akik ezt a helyet Istennek szentelik oda, hogy menjetek előre, hogy nagyon jó úton vagytok, és köszöni nektek.
Megáldalak és felszentellek benneteket, mint Gyermekeimet, és újra felszentelem azokat, akik már az Én Gyermekeim, Mária Gyermekei.
Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.
