Ahhoz, hogy elérd Isten Szívét, nincs szükséged nagy tudományokra vagy mély filozófiákra, nincs szükséged formulákra vagy akár örök gyakorlatokra. Gyermekem, egy őszinte, tiszta és átadott szívre van szükséged az Atya előtt.

Az összes szellemi gyakorlat kikovácsolja benned tudatod átalakulását, és lehetővé teszi, hogy a Teremtővel egységben maradj, és ne csak egy pillanatra, hanem hogy ez egy állandó tudatállapottá váljon.

De ahhoz, hogy megérintsd Isten Szívét, hogy érezd és megismerd, csak egy őszinte szívre van szükséged, amely hajlandó az Atya elé állni gyónásban, imádatban, közösségben és önátadásban, hogy érezd, hogy megtapasztald magadban azt, ami valóságos, és hogy Istent ismerve megismerd önmagadat is.

Ezért mindenekelőtt – még ha nincs is erőd vagy ihleted – állj őszinte szívvel a Teremtő elé, csak állj átadott szívvel az Ő Oltára elé. Helyezd magadat áldozatként a Lába elé, és hagyd, hogy Ő éreztesse Magát veled. Az Isteni Jelenlétben minden értelmet nyer benned, erőfeszítéseidnek lesz értelme, és kisebb lesz a súlyuk, mert IstenSzeretete hangosabban fog beszélni benned; csatáid könnyebbek lesznek, mert a szíved többé nem a sötétség szeleiben fog lavírozni, hanem Isten Jelenlétében megalapozva, ahonnan semmilyen szél sem tud elsodorni.

Gyermekem, minden a gyónással kezdődik, az önátadással, a meghódolással, az imádattal és így az Istennel való tökéletes közösséggel. És ez megtörténhet a csendben, a szellemi örömben, a lélek mély sírásában, az imádságban vagy az istentiszteleten, a saját életedben. Csak egy őszinte szívre van szükség.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József

Gyermekem!

Az egyetlen dolog az, amit Isten elvár tőled, hogy az életedet az átláthatóság és az igazság hassa át. Amikor imádkozol, szívből imádkozz, szívvel lélekkel mondj ki minden szót, és még ha nem is érted a mennyei titkokat és az Isteni Törvényeket, amelyek az őszinte imádságban mozognak, tedd egyszerűen azért, mert tudod, hogy a világnak szüksége van rá.

Amikor énekelsz, énekelj őszintén, az legyen a szándékod minden egyes hangon keresztül, hogy  Istent dicsőítsd, ahogy az angyalok és arkangyalok teszik, akik nem önmagukért énekelnek, nem az éneklés által keltett harmóniáért vagy jólétért, hanem egyszerűen azért, mert tudják, hogy az éneklés megnyitja a Mennyország kapuit és közelebb hozza a legrászorultabb teremtményeket Istenhez.

Hogy amikor szolgálsz, azt igazából tedd. Ismerd fel a korlátaidat, de mindig hajlandó légy arra, hogy legyőzd a korlátokat, hogy minden nap felfedezd, hogy képes vagy erre. Hogy egy kicsit többet adj magadból, és így, ebben az állandó önfejlesztésben fel fogod fedezni az emberi lény valódi lehetőségeit.

Amikor erőfeszítést teszel valaminek az átalakítására, akkor legyen valódi az erőfeszítésed, és ne az átalakulásod eredménye legyen a fontos, hanem a helyes irányba tett valódi erőfeszítésed. Ha így teszel, akkor maga az Isteni Irgalom lesz az, amely benned lesz, és átalakítja azt, ami számodra lehetetlennek tűnik. Így tudni fogod, hogy mit jelent az Irgalmasság gyermekének lenni, és állandóan a Kegyelem által élni.

Amikor a világegyetembe tekintesz, hogy eredetedet keresd, tedd ezt igazán, nyisd meg a tudatodat az ismeretlen felé, és ne korlátozd a létezést a te kis emberi megértésedre. Így lehetővé teszed, hogy egy magasztos valóság táruljon fel előtted és a világ előtt.

Az igazság inspiráljon az életed bármely pillanatában. Szakíts a hazugságokkal és az emberi illúziókkal, az átláthatóság, az erőfeszítés, a bátorság és az alázat szentelje meg a szellemedet, és légy mindig készen arra, hogy legyőzd az akadályokat, és ugyanakkor mindig nyitottan fogadd a segítséget, amelyet Isten küld, sokféle módon és formában.

Ha mindent az igazság szerint teszel, az Isteni Igazságban fogsz maradni, és még az emberiség őrületének és bizonytalanságának idején is, amikor a káosz a zűrzavar felhőivel járja át a világot, amikor az embereket elvakítja ez a sötétség, a te szemed a felhőkön túl majd meglátja a napot, amely a sötétség felett rejtőzik, és tudod, hogy a fény mindig megmarad, messze a látszólagos sötétségen túl.

Ezért, gyermekem, tartsd meg szívedet az igazságban.

Áldásomat adom erre. 

Legtisztább Szent József

A felébredt emberi lény olyan, mint egy homokszem a tenger előtt.

Ahogy aludt, távol volt a víztől, és belső szárazságának vadonjában még az óceán létezését sem tudta elképzelni.

Egészen addig, amíg egy nap Isten Szellemének  Lehelete meg nem érinti a szívét, meg nem mozdítja az életét, és a tengerpart felé nem löki. Ott az a kis homokszem elkezdi megérteni az élet és a Teremtés mérhetetlenségét.

Megérti, hogy nem csak sivatag és szárazság létezik, hanem egy óceán is. Látja azt, érzi vizének hűvösét, de csak elképzeli, milyen lehet benne az élet.

Mígnem egy nap Isten Szellemének Lehelete ismét megmozdítja, löki és átalakítja az életét, közelebb viszi a vízhez.

Amikor Isten megmozgatja a teremtés tengerét, és Kegyelmet ad a kis homokszemeknek, egy hullám közeledik hozzájuk, és néhány pillanatra a kis szemek elmerülnek az óceán vizében.

Aki felülről látja az óceánt, az tudja, hogy az a homokszem csak Isten nagy impulzusának lágy habját ismeri, és hogy ennek a lendületnek a forrása egy hatalmas, élettel teli óceán.

De a homokszem, amely néhány pillanatra elmerül a vízben, azt hiszi, hogy már ismeri az óceánt, hogy tudja, milyen az élet benne, és hogy megérti, milyen a teremtés vizében elmerülni.

De egy homokszem csak akkor ismeri meg valóban az óceánt, gyermekek, amikor annak mélyére kerül; és miután megtapasztalta a benne lévő életet, az a homokszem feloldódik, és a végtelenben magává az óceánná válik. Ekkor lesz képes megismerni a Teremtés igazságát, mert része lesz annak.

Amíg ez a pillanat el nem jön, a homokszem hosszú utat jár be, amelyen megnyílik Isten Szelleme előtt; és Ő megmozdítja, és átalakítja az életét és legmélyebb struktúráit, lebontja bizonyosságait, és új igazságot mutat neki.

Az igazság mindig ugyanaz, de kiszélesedik, elmélyül és gazdagodik, amíg a tudat nemcsak megérteni tud valamit, hanem annak a részévé is válhat. Ezen a ponton már nem lesz szükség a megértésre, és minden beteljesedik.

Kis homokszemek a tenger előtt! Hagyjátok, hogy az isteni impulzusok hullámai egyre mélyebbre és mélyebbre vigyenek benneteket Isten Szívének óceánjába, és oldódjatok fel abban minden egyes új impulzus által, amíg el nem jön az a nap, amikor örökre beleolvadtok.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József