SZENT JÓZSEF NAPI ÜZENETE, AMELYET AURORA MÁRIA-KÖZPONTJÁBAN ADOTT ÁT A LÁTNOK LUCÍA DE JESÚS NŐVÉR SZÁMÁRA

Amikor a Nap felkel e világ horizontján, egy új napot hirdetve, egy Új Fajban, megvilágítja a mélységeket, és felemeli azokat a lelkeket, amelyek felemelik a kezüket.

Ez a nap megvilágítja azoknak a szemét, akik lelkileg és szellemileg vakok. Meggyújtja azokat a szíveket, amelyek hidegek voltak és elhalványultak.

Ez a Nap fel fogja bátorítani azokat, akik a nagy sötétség napjaiban kitartóan vártak, és akik soha nem adták fel a reményt, hogy újra megtalálják a Fényt.

Ez a Nap nem egyedül fog jönni, hanem egész galaxisokat hoz magával, csillagokat, amelyek sok forrásból fogják megvilágítani a világot. Ezért ez a nap nem lesz olyan, mint a többi.

A Nap akkor fog eljönni, amikor ezt a napot minden földi teremtmény sóvárogja; amikor mindenki kiált egy kis fényért az életében. Ezen a napon a Föld élő kiáltássá válik, és egyetlen teremtmény sem fog kételkedni abban, hogy a közelgő Nap Isten válasza a kiáltásukra.

Akik megőrizték hitüket, felmagasztaltatnak, a hitetlenek megbánják, és akik a sötétség útjait választották, azt kívánják, bárcsak ne léteznének, mert nem lesz sötét út a Nap visszatérésekor, a Fény visszatérésekor. 

Őrizzétek meg szavaimat, amelyek egyszerűek és, néhány sorban kifejezve, a béke napjainak előérzetét és az alapokat jelentik ahhoz, hogy megőrizzétek a hiteteket, amikor az éjszaka nagyon sötétnek és végtelennek tűnik.

A Fényért, amely el fog jönni a világba,

Legtisztább Szent József, aki hirdeti a Nap visszatérését.