Egy lélek nyugtalankodott, mert úgy érezte, hogy a szíve mélyéről régi fájdalmak törnek elő, olyan tapasztalatok feljegyzései, amelyekről nem tudott, és olyanoké, amelyekről úgy tűnt, hogy már túltette magát rajta. Úgy érezte, hogy belül nincs olyan idő, amikor a régi tapasztalatok elmúlnak, és az újak harmonikusan keletkeznek, hanem minden összekeveredik, és ami benne van, azt nehéz megérteni és átalakítani.

Ezután ez a lélek őszinte imában kérdőre vonta Istent, mondván: "Uram, az idő rajtam kívül múlik, de bennem úgy tűnik, hogy nem is létezik. Hogyan érezhetek és szenvedhetek olyan sebeket, amelyekről nem is tudtam, hogy bennem léteznek? Ma minden olyan zavaros, ami leküzdöttnek tűnt, az nagyobb erővel bukkan fel, és amikor úgy tűnik, hogy már felemelkedtem, visszazuhanok félelmeim és bizonytalanságom mélységeibe, az újra feltáruló, ismert és ismeretlen sebek fájdalmaiba. Magyarázd meg nekem, Istenem, hogyan gyógyulhatok meg és hogyan győzhetem le azt, ami bennem történik?"

És az Úr szeretettel és bölcsességgel válaszolt neki: "Bizony, mondom neked, nemcsak benned, hanem az igazi életben sem létezik idő. Az idő az a forma, amelyet azért teremtettem, hogy e világ teremtményei az isteni törvények és tudományok sorozatában fejlődhessenek, amelyek egy evolúciós iskolában tartják őket szellemi érettségük idejéig. Az idő rajtad kívül, az emberi életedben történik. A tested, az elméd és az érzéseid érzékelik az időt; de benned, kicsi lélek, és a legmélyebb lényegedben nincs idő. Ott olyan vagy, mint Én, mint az Én Végtelenségem, örök élet lüktet  benned.

Minél közelebb kerül a bolygó átmenete, minél közelebb kerül az emberi érettség, annál inkább közeledsz ahhoz a pillanathoz, amikor az, ami benned rejtőzködik, megnyilvánul, amikor az igazság feltárul, amikor az idő már nem létezik, hanem az Örökkévalóság tárul fel. És ennek az átmeneti folyamatnak a része az, hogy kis lelked látja, hogy a felszínre törnek legbelsőbb feljegyzései, amelyeket más időkben éltél át, mert minden felszínre tör, hogy felismerhetővé, tudatossá és kiegyensúlyozottá váljon, tudatod felébredésének és szíved szeretetének megfelelően.

Ezért a legősibb fájdalmakkal szemben keresd csak a Bennem lévő Szeretetet és Szellemem Kegyelmét, hogy rajtad keresztül cselekedhessem, és így kiegyensúlyozhassam és meggyógyíthassam mindazt, amit tudatlanságból átéltél, mindazokat a sebeket, amelyeket a Tőlem távol eső életed nyitott meg. Csak Engem keress, és adj Nekem helyet magadban, elmédben, testedben, lelkedben és szívedben. Így Én benned leszek".

Gyermekeim, értesse meg ez a párbeszéd veletek, hogy ez az a pillanat, amikor meglátjátok, hogy felbukkan bennetek más idők összes olyan feljegyzése, amelyeket még meg kell gyógyítani. De annak láttán, amit éreztek, ne essetek kétségbe, hanem csak keressétek Istent és adjatok neki helyet, mert csak Ő rendelkezik azzal a Kegyelemmel és Szeretettel, amely végleg meggyógyíthat benneteket.

Áldásom van erre.

Legtisztább Szent József

Isten kegyelme szálljon le a világ összes családjára. A szívek tanulják meg szeretni, tisztelni és szolgálni egymást, hogy új életet vonzzanak a Földre.

Isten Kegyelme oszlassa el a szülőkben a gyermekeikkel szembeni birtoklás és félreértés érzését.

Legyen minden lénynek nyitott útja szellemi küldetésének teljesítéséhez, és ne a szellemi és belső adósságok legyenek az emberi elválások, félreértések vagy a megbocsátásra való képtelenség okai.

Egyazon család tagjai emeljék fel egymást, hogy ebben az időben készen álljanak az eljövendőre.

Imádkozzatok, gyermekek, imádkozzatok mindannyian a békéért.

A mai családok a holnapi új élet alapjai, és ha azt akarjátok, hogy az új idő és az új emberiség megjelenjen a világ horizontján, akkor imádkoznotok kell, hogy az élet szentalapelveiként, az Új Föld alapjaként éljenek.

Gyermekek, imádkozzatok szívből, hogy az élet új mintája jöjjön létre a földön, és hogy a szeretet győzedelmeskedjen az emberek szívében.

Imádkozzatok és ne felejtsetek el imádkozni.

Atyátok és barátotok,

Legtisztább Szent József