Amikor a lélek a Menny felé tekint, megerősíti saját szellemét, saját hitét, felvállalja legtisztább törekvéseit, és megújítja Istennek tett fogadalmát. Amikor azonban a Föld felé fordítja tekintetét, elveszíti reményeit, találkozik azzal, amit valóságnak hisz, és nem érzékeli önmagában vagy felebarátjában a végtelenben rá váró szentség megnyilvánulásának útját. A lélek erőt keres, imádkozik és kéri a Kegyelmet, hogy megtudhassa, hogyan érheti el azt, amit a világegyetemben szemlél.

És ma azt mondom nektek, gyermekek, hogy amikor elkezdtek nemcsak a Mennyországra nézni, hanem arra is, amik valójában vagytok, akkor felfedezitek, hogy az anyag és a végtelenség egyesül az emberi tudatban. A sár és a szellem eggyé válik, amikor a lények ráébrednek arra, hogy mik is ők valójában, és nem kell meghalni ahhoz, hogy feltámadjatok az örökkévalóságban, hanem felfedezitek az igazi életet és az örökkévalóságot magatokban; egy olyan ajándékot, amely az imádkozó, imádó szívnek tárul fel, és amely nem zárja az isteni igazságot az elméjébe, sem a már elmondottakba, mert bár már mindent elmondtunk, nagyon keveset értettetek meg és tapasztaltatok meg.

Ezért keressétek a szentséget önmagatokban. Ne csak imádkozás közben keressétek, hanem életetek során akarjatok ennek megfelelni.

Áldásomat adom erre. 

Legtisztább Szent József 

Egy lélek, amelyet érzékenyen érintett az emberiség ébredési szükséglete, az átalakulás és a szolgálat sürgető szükséglete, imádkozott Istenhez, és több alkalmat  kért Tőle a szolgálatra, több felelősséget és lehetőséget, arra, hogy cselekedhessen az Ő Szeretettervében, és így szólt: "Uram, itt van a szívem, a szellemem, a lelkem, az elmém, a testem és az érzéseim. Használj engem Terved megvalósításában. Adj több szolgálatot, több felelősséget az Akaratod földi megnyilvánulásának elősegítésében. Ne hagyd, Isten, hogy csak az emberiség álmosságát nézzem, hanem inkább vigyél el azokra a helyekre, ahol egyre jobban és jobban szolgálhatom a Szívedet."

Mivel az Úr ismerte ennek a léleknek az őszinte motivációját a szolgálatra és az önátadásra, szeretettel így szólt hozzá: "Kis lélek, ne csak arra törekedj, hogy többet szolgálj; törekedj arra, hogy jobban szolgálj. Ne keress lehetőségeket arra, hogy nagy dolgokban nyilvánítsd ki Munkámat, mert nem akarom, hogy mártír légy az emberiség történetében; nem akarom, hogy forradalmat okozó lélek légy, akinek az emlékezete e világ könyveiben van felvésve. Arra kérlek, hogy az emberi állapotot, belülről kifelé változtasd át.

Nem arra hívlak, hogy többet szolgálj, hanem arra, hogy jobban szolgálj, hogy életed minden pillanatában csiszold azt, ami elválaszt Tőlem. Nem arra hívlak, hogy emlékezetes légy az emberek számára, hanem az egész Teremtés számára, mert Tervem akkor teljesedik be, ha a lények belsejében, tudatukban, lelkükben és szellemükben diadalmaskodik.

Amikor jobban szolgálsz a kis dolgokban, az önátadás tökéletesítésében, a mások iránti szeretetedben, az imádság őszinteségében, az életben való kifejezésed átláthatóságában, a Szellemem ajándékai megtapasztalásában, akkor, kis lélek, ez a nagy munka elkészült.

Ha jobban szolgálsz, akkor természetesen többet fogsz szolgálni; mert magának az életnek az energiája nagyobb felelősségeket fog rád bízni, amelyek nem mindig lesznek anyagi jellegűek, de sokszor belsőek, rejtettek és láthatatlanok az emberiség számára, mert az emberek figyelme a külsőségekre összpontosul, de a Világegyetem pillantása arra, amit az emberiség lényegében tesz, mert éppen így nyilvánul meg a Tervem.

Ezért, kis lélek, legyen mindig élő a szolgálatra való késztetésed, amely arra vezet, hogy jobban, mélyebben, őszintébben, tisztán és átlátható módon szolgálj, egy olyan szolgálatban, amely a szívedben történik, a szíved és az Én Szívem között; és teljesülni fog benned az Akaratom."

Gyermekeim, tanítson meg benneteket ez a párbeszéd arra, hogy őszintén és teljes mértékben teljesítsétek Isten Akaratát, és egyre jobban és jobban szolgáljátok Őt, belülről kifelé.

Áldásom van erre.

Legtisztább Szent József