Bármikor, amikor békéért kiáltotok, ott leszek. Szívem odafigyel minden egyes könyörgésre, minden egyes kiáltásra, minden egyes őszinte szívre, amely felgyújtja lényének fényét, még a bolygó tudatának legmélyebb szakadékaiban is.

Amikor szívből imádkoztok, hangotok olyan, mint a dallamok, amelyek áthallatszanak a dimenziókon és elérik a mennyei oltárokat, és megérintik Isten Szívét, aki gyermekei könyörgésére kegyelemmel, gyógyulással és Irgalommal válaszol, azzal az Igazsággal, amely felébreszti őket a világ álmából és visszavezeti őket az Ő Szívéhez.

Amikor imádkoztok, ne feledjétek, hogy valóban imádkozzatok, figyeljetek oda minden szóra, leheljetek életet minden szóba, amit kimondtok, énekeltek és felajánlotok, mert az ima csodája még mindig titok az emberi szív számára. De ma azt mondom nektek, gyermekek, hogy ez a titok, amelyet a szívetekben tartotok, feltárja az emberi lények valódi lehetőségeit.

Amikor őszintén imádkoztok, és legyőzitek a szégyent, a félelmet és az emberi állapotot, akkor tudjátok megtapasztalni, hogy kik is vagytok valójában, és felfedezitek legtisztább éslegszellemibb lehetőségeiteket.

Nem az egyetemes életről beszélek nektek, nem az anyagi valóságokról beszélek nektek, hanem a lényetekről, arról, ami istenivé tesz benneteket, és amiről sokan azt hiszik, hogy ismerik, érzik, és az Ő vezetése alatt élnek, pedig ez nem így van.

Minél többet imádkoztok, annál inkább felemelkedhettek a tudat eme mély terébe. Amikor félreteszitek a félelmeiteket és mindent, amit gondoltok magatokról, amikor Isten, és csakis Isten Jelenlétébe helyezitek magatokat, hogy mély párbeszédbe lépjetek a Teremtővel, akkor elkezdhetitek önmagatok megismerését.

Az önismeret a gyónással kezdődik, amikor megengeditek magatoknak azt, hogy átlátszóak legyetek, rétegek, fátylak nélkül, és megengeditek magatoknak azt, hogy ne csak felfedjétek magatokat Istennek, hanem hogy Isten legyen az, Aki megérint benneteket a Kezével, és megmutatja nektek azt, amit még nem tudtok magatokról.

Hogy miért mondom el nektek ma ezeket a dolgokat?

Mert ez az elmúlt néhány év szintézise amelyet el akarok mondani nektek: imádkozzatok őszintén, gyónásban, Isten előtt, és szabaduljatok meg mindattól, amit hisztek magatokról. Szabaduljatok meg a félelemtől és attól a szégyentől, hogy nem az vagytok, amit oly sokáig felépítettetek a Földön és azon túl, és hagyjátok, hogy Isten Keze megtisztítson benneteket, és hogy megmutasson nektek valamicsodálatosat magatokról, hogy semmik vagytok, csak egy lényeg, tiszta, isteni, a Teremtő része, amely képes arra, hogy újrateremtse és megújítsa az egész Teremtését.

Minden alkalommal, amikor imádkoztok, legyen igaz az imátok, és apránként az életetek egy állandó gyónás lesz, amelyben már nem kell egyedül lennetek ahhoz, hogy átlátszóak legyetek, hanem minden pillanatban Isten Jelenlétében találjátok magatokat, és minden, amit tesztek, igaz lesz, mindenben a lényetek fogja kifejezni magát.

A megújulás és a hálaadás napján azért jöttem, hogy elmondjak nektek valamit, amiről azt hiszitek, hogy már tudjátok, de valójában még mindig meg kell kockáztatnotok, hogy felfedezzétek. Folyamatosam imádkozzatok addig, amíg semmik nem lesztek, és mindent meg nem találtok, amíg fel nem fedezitek a titkokat.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József