Annyiféle párbeszéd van Istennel, ahány ezredmásodperc van a világ idejében. A lélek minden pillanatban párbeszédet folytat Teremtőjével, megvallja, elmondja Neki szükségleteit és vágyait, bánatát és örömét, panaszát és háláját, csendjét és énekét, szorongását és békéjét. És még azok is, akik azt mondják, hogy nem hisznek Istenben, párbeszédbe lépnek az Úrral, lelkük túlmutat minden hitetlenségen, mert a párbeszéd a Teremtővel olyan természetes, mint a légzés és az élet.

Minden párbeszéd, amelyet elmondtam nektek, lendületet ad ahhoz, hogy tudjátok, hogy Isten nemcsak meghallgatja lelketek legmélyebb kérdéseit, hanem mindegyikre Bölcsességgel, Könyörülettel és Szeretettel válaszol. Ezért, gyermekeim, nemcsak beszélnetek kell Isten előtt, hanem csendben is kell maradnotok, hogy meghallgassátok Őt.

Imádkozni annyit jelent, mint párbeszédet folytatni a Teremtővel, és a párbeszéd nem csak szavakból, de csendből is áll. Készítsétek hát fel a szíveteket, hogy Isten is helyet találjon a lelketekben, hogy beszélhessen hozzátok, hogy Ő kezdeményezhesse a párbeszédet, hogy kijavíthassa az életeteket, hogy inspiráljon és vezessen benneteket, hogy megmutassa az utat és megtanítson arra, hogy visszatérjetek, ha rossz úton jártok.

Van bennetek egy híd az Atya Szíve felé, egy olyan híd, amelynek mindig készen kell állnia, hogy összekösse a dimenziókat, hogy mindig kapcsolatot létesítsen a Teremtő és teremtményei között.

Így, gyermekeim, képesek lesztek arra, hogy meghallgassátok Istent, és nem kételkedtek abban, hogy Ő az, Aki a szívetekhez szól. Isten Békét, Alázatot és Irgalmat közvetít, de Igazságosság és Igazságszolgáltatás által is beszél. Mindenben érezzétek az Ő mélységes Szeretetét az élet iránt.

Áldásomat adom erre.

Legtisztább Szent József