Mensajes de San José

Legyen béke azokban a szívekben, amelyek Istenhez kiáltanak, hogy megismerjék Célját és Akaratát.

Legyen béke azok szívében, akik a káosz, a háború és a konfliktusok idejének következményeitől szenvednek.

Legyen béke azok szívében, akik félnek a végidőtől, a magasabb kormánytól, amelyet meg kell teremteni a bolygón.

Gyermekeim, legyen a béke valóság Krisztus összes szolgájának szívében, függetlenül attól, hogy mi történik körülöttük, mert mindig a Megváltó Szívében kell maradniuk, és rajta keresztül az Ő eszközeinek kell lenniük, és meg kell békíteniük a világot és az életet.

Oszlassátok el a szorongást a Teremtővel való kapcsolat révén.

Oszlassátok el a kételyeiteket az Istennel folytatott őszinte párbeszéd által.

Oszlassátok el a félelmet azzal, hogy becsületesen tekintetek magatokra, mert az igazság csak azoknak mutatja meg magát, gyermekek, akik megengedik maguknak, hogy becsületesen lássák magukat.

Ne féljetek attól, hogy elveszítitek magatokat, ne féljetek attól, hogy elveszítitek az élet feletti uralmat; mert áldottak az alázatosak és azok, akik megalázzák magukat, először a saját tudatuk előtt, megtalálva azt a szabadságot, hogy becsületesen lássák magukat, és képesek legyenek arra, hogy tudatosan dolgozzanak saját átalakulásukon.

Ne hunyjátok be a szemeteket, miközben az átalakulás fényét keresitek, hogy meglássátok azt, ami bennetek van; mert amikor kinyitjátok a szemeteket arra, amit belül át kell alakítani, akkor a világ is kinyitja a szemét, gyermekek, hogy átalakítsa azt, ami az emberi léthez elengedhetetlen. Azoknak, akik hallják a Szavakat, amelyek a Mennyből, Isten legbensőbb Szívéből jönnek Küldöttjein keresztül, azoknak kell elsőként a saját szívük felé fordítaniuk a szemüket, és azt mondaniuk:
 

"Mutasd meg, Uram, amit látnom kell;
hadd találjam meg azt, ami távol tart Tőled,
hogy a tudatom eloszlassa a zavaró tényezőket,
és egyszerűen fogadjam be a Kegyelmet,
és az átalakulás szabadságát."

Ha Krisztus szolgái elmélyítik átalakulásukat, akkor megnyitják az ajtót az emberiség előtt, hogy magába fogadja azokat az impulzusokat, amelyek egy új ciklusba vezetik, ahol képes lesz arra, hogy felülemelkedjen a káoszon, a terroron és a konfliktusokon, hogy megtalálja a szabadságot, amely önmagában létezik.

Gyermekeim, érzitek-e azt, hogy eljött az idő, hogy elmerüljetek abban, ami igaz?

Észreveszitek-e, hogy ha nem vetitek bele magatokat a tudat óceánjának mély vizébe, elragadnak benneteket az emberi élet felszínét felkavaró hullámok?

Vajon felismeritek-e, hogy anélkül, hogy alámerülnétek és elveszítenétek félelmeteket attól, hogy mit találtok önmagatok ismeretlen óceánjában, soha sem fogjátok felfedezni a bennetek lakozó igazi életet?

Képzeljetek el egy nagy hullámokkal teli, háborgó tengert, amelyet erős szelek kavarnak, amelyek minden irányba sodorják a vizet; ilyen körülmények között van ma az emberi tudat, összezavarodva a szelek között, amelyek minden irányba fújják és lökdösik, nem tudja, merre forduljon, nem tudja, hogyan irányítsa saját energiáját és életének mozgását.

Az óceán mélyén mégis béke van. A tudat mélyén ismeretlen élet van, és mégis, minél mélyebb és sötétebb, gyermekek, annál nagyobb a Kegyelem, amely feltárul előttetek.

A felszíni élet szelei elvonnak és összezavarnak benneteket, és a belső énetek látszólagos sötétsége miatt féltek önmagatokba merülni; de ez ezen idők illúziójának a része.

Ezért nem fogom sohasem abbahagyni, hogy azt mondjam nektek, hogy a kulcs ahhoz, hogy fenntartsátok magatokat ebben az időben, az, hogy őszintén nézzetek magatokba, menjetek befelé, és találjátok meg azt a szabadságot, hogy tökéletlenek, őszinték és hajlandóak legyetek arra, hogy átalakuljatok, és engedjétek meg magatoknak, hogy kijavítsanak benneteket, hogy amikor elestek, felálhassatok, és hogy mindig mélyebbre menjetek, ahol béke és Istennel való egység lakozik.

Áldásomat adom erre.

Atyátok és barátotok,

Legtisztább Szent József