2024. június 19., szerda
Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.
Amikor a világ felszínessége olyan nagy lesz, hogy a szívek már nem tudják, kik is ők valójában, akkor lesz az, gyermekeim, hogy a legelvesztettebb lelkek Istenhez fordulnak.
A lelkek akkor képesek megérteni az Élővilág létezését, amikor a természet felbolydul és megmutatja a világnak a fájdalmát.
Amikor úgy tűnik, hogy a világ férfiai és asszonyai nem tudják, hogyan kell szeretni, és a háborúk egyre jobban elharapódzanak, a lényeken belül és kívül, akkor az emberi lényeg felkiált, és a lelkek Istenhez fordulnak.
Ebben a kettősségek és szélsőségek világegyetemében az emberi tudat a szélsőséges szenvedésen keresztüli tanulást választja. Gyermekek, ez nem azért van, hogy megbüntessen benneteket, hanem hogy felébresszen. A bennetek lakozó isteni lényeg soha sem fog csendben maradni, és nézni, ahogy a Fény, amelyet Isten egykor a Teremtményeibe helyezett, kialszik.
A lényekben lakozó Isteni Erő olyan nagy, hogy semmi és senki sem képes kioltani azt a célt, amelyet a Teremtő kezdetben a teremtményeibe helyezett. De hosszú út áll előttetek, amíg ki nem tudjátok nyilvánítani ezt a gondolatot.
Nem azért mondom ezt nektek, hogy féljetek, hanem hogy megértsétek a szenvedést, hogy megértsétek a megpróbáltatásokat. Gyermekeim, mindaz, ami szélsőségekbe sodor benneteket, azt okozza, hogy a lelketek kiabál bennetek, és sokszor csak a belső mélységek csendjében, amikor a világ zavaró tényezői már nem töltenek el benneteket, amikor a mély ürességben és magányban vagytok, csak akkor vagytok készek meghallgatni a lelketeket.
Amikor látjátok a természet gyötrelmeit, amikor látjátok, hogy anyagi javaitok elpusztulnak, a lelketek újra megkérdezi, hogy mi az élet célja. A lények szórakozottsága a szenvedés nagysága előtt véget ér. A szenvedés a felébredés eszközévé, az üresség a hallgatás eszközévé válik, mert megtanuljátok benne, hogy hogyan irányítsátok a szemeteket és a fületeket Isten felé.
Amikor már nem találtok válaszokat magatokon kívül, akkor forduljatok befelé, és fedezzétek fel, hogy bennetek lakozik az összes válasz, amire szükségetek van.
Amikor befelé fordultok, és beléptek a saját szívetek ajtaján, felfedeztek magatokban egy végtelen titkot, egy végtelen bölcsességet, amely nem az emberi állapotból vagy az elméből származik. Ez nem olyan tudás, amelyet elmétek ki tud dolgozni vagy akár meg tud magyarázni; ez az a bölcsesség, amely a csendből, Isten Szívének mélységeiből, a Teremtő és Teremtményei közötti tökéletes egységből származik.
Ezen a ponton, lényetek legmélyén képesek lesztek arra, hogy ránézzetek a pusztulásra és hogy megértsétek, hogy bennetek lakozik a megújulás ereje. Ezen a ponton, lényetek legmélyén képesek lesztek arra, hogy megtapasztaljátok a szenvedést, tudván, hogy az az Istennel való mélyebb egyesüléshez vezet, és nemcsak az emberi gyarlóságot tárja fel előttetek, hanem ennek a Tervnek a nagyságát is, amely messze túlmutat mindenen, amit láthattok, megérinthettek vagy érezhettek.
Gyermekeim, keressétek a Jelenlétemen keresztül ezt a pontot bennetek, ezt a belső teret, ahol a lelketek meghallgatható. Csak legyetek ott, saját szívetek közepén, ahol megtaláljátok a Mindenséget, a Teremtő Szívét.
Minden nap, amikor találkozom veletek, azért jövök, hogy megtanítsalak benneteket túllépni a felszínességen és a külsőségeken; azért jövök, hogy megtanítsalak benneteket túllépni az érzékeken és minden belső, mentális, érzelmi, emberi börtönön. Mert a szemetek sok olyan dolgot fog látni, amit nem fogtok megérteni, amit nem fogtok tudni elviselni; az érzékeitek olyan helyzetekkel fognak szembesülni, amelyek megmutatják nektek az emberi anyag mélységes törékenységét, de nem szabad ott maradnotok.
Be kell lépnetek ebbe a pontba, amit ma mutatok nektek, a saját szívetek középpontjába, hogy a csendben, az ürességben megtanuljatok figyelni a lelketekre, és rajta keresztül Isten Szívére.
Tudom, hogy válaszokat és hivatkozásokat kerestek, tudom, hogy követendő és utánozandó példákat kerestek. De ezekben az időkben, gyermekeim, nem fogtok sem utalásokat, sem példákat találni; mert a megtisztulás ezen időszakában mindaz, ami egykor példa és referencia volt, meg fogja mutatni a legmélyebb tökéletlenségét; mert már nincs itt az ideje annak, hogy utánozzátok azt, ami régi, hogy utánozzátok azt, ami már nem létezik, hanem annak van itt az ideje, hogy utalásokat találjatok abban, aminek meg kell nyilvánulnia, ami a tudatotok láthatatlanjában lakozik.
A referencia a saját szívetek közepén van, mert onnan jönnek a válaszok. Ne keressetek másoktól példát, és ne ijedjetek meg a nyomorúságoktól, amelyeket látni fogtok.
Többé ne mások tökéletlenségein keresztül próbáljátok érvényesíteni magatokat, ne keressétek mások nyomorúságát, hogy kevésbé érezzétek magatokat nyomorultnak. Ne tegyétek ezt többé.
Amikor a lelketek úgy érzi, hogy példát kell mutatnotok, legyetek példák.
Amikor a lelketek úgy érzi, hogy referenciákra van szükségetek, keressétek a referenciát magatokban, lényetek középpontjában, ahol az új ember kezd megszületni, ahol gyümölcsöt hoz az elmúlt 30 évben kapott Kegyelem.
Ha nem találtok példákat vagy utalásokat magatokon kívül, akkor értsétek meg, hogy ideje befelé nézni, mert onnan bontakozik ki az új élet. És ez nem szavakkal, érzésekkel vagy gondolatokkal fog megnyilvánulni, hanem tettekkel, kozmikus sugarakkal, az élet egy magasabb rendű mintájával, amely testvéri példákban, testvéri tettekben fog megnyilvánulni, amelyeket mindegyikőtöknek meg kell élnie ebben az időben.
Ne nézzetek ki többé a világba, hogy egy kiszáradt forrásból igyatok, hanem menjetek lényetek középpontjába, ahol egy kifürkészhetetlen és kimeríthetetlen forrás lakozik, amely az összes lénynek a Teremtőjével való egyesülése. Értitek, amit mondok nektek?
Ebben az időben sok lélek gyötrődni fog, mert a világ a viszonyítási pontjuk és a táplálékuk, a látszat és a felszínesség világából táplálkoznak. És ezek a lények elfáradnak, gyermekek, és meg kell tanulniuk, mint egy kisgyermeknek, hogyan menjenek befelé, hogy megtalálják a választ. És mindannyiótoknak, akik a Kegyelem gyermekei vagytok, és mindannak a bölcsességnek a gyermekei, amelyet a Teremtő az Ő Küldöttjein keresztül az emberiségbe helyezett, meg kell élnetek azt, amit kaptatok.
Meditáljatok az isteni szavakon. Meditáljatok a Szent Utasításokon.
Keressétek lényetek középpontját, hogy életetek többé ne az érzékekben, hanem a tudat középpontjában éljen. Ezt jöttem ma elmondani nektek, mert ez a végidő szellemiségének az alapja.
E tanulás és tapasztalat nélkül minden, amit olvastatok, hallottatok vagy látszólag tanultatok, értelmetlenné válik, mert a világ eseményeivel szemben értelmét veszti. Értelmét veszti, ha belső hivatkozási pontja a világ. Ezért forduljatok lényetek középpontja felé, hogy ott találjátok meg a Béke Forrását.
Jöjjenek az oltárhoz azok, akik Szent József gyermekeivé és barátaivá szentelik oda magukat.
Hozzatok ide füstölőt és szenteltvizet.
Találja meg a lelketek a békét, még akkor is, ha a világban nincs béke.
Legyen a tudatotok a válasz egy elveszett világra.
Legyen a tekintetetek remény az üres lelkek számára.
Imáitok legyen tiszta víz a szomjas lelkek számára.
Kiáltásotok legyen Irgalom az Igazságszolgáltatásban élő lelkekért.
Szolgálatotok legyen megkönnyebbülés a megsértett Élővilág számára.
Okozzon örömet Isten Szívének az átalakulásotok.
Megváltásotok legyen remény az egész egyetemes élet számára.
A múlt megbocsátása legyen a megbocsátás forrása a legbűnösebb lelkek számára is.
Életetek tegyen tanúságot arról, hogy Isten Szíve számára semmi sem lehetetlen.
Hozza meg a gyümölcsét a bennetek elhelyezett Kegyelem. Mutassátok meg az erőtöket az emberi gyengeség közepette, mutassatok alázatot a nyomorúsággal szemben, mutassatok megértést a korlátokkal szemben, mutassatok türelmet a nehézségekkel szemben.
Ne siessetek, mert az emberi átalakulás egy folyamat. Ne akarjatok egyik napról a másikra tökéletesek lenni, és ne követeljétek ezt a tökéletességet másoktól, gyermekek, de igyekezzetek minden nap egy kicsit jobban legyőzni az emberi állapotot, igyekezzetek egy kicsit jobban megszabadulni a felszínességtől, a hétköznapiságtól, a látszólagos dolgoktól.
Adjatok magatoknak időt és teret, hogy befelé nézzetek, hogy megtaláljátok saját lényetek középpontját, és ott az Istennel való egyesülés pillanatát. Higgyetek az általa adott válaszokban, ne kételkedjetek, amikor az Ő Hangja szól hozzátok belülről, de ne maradjatok ott, ebben az Istennel való egyedülálló élményben. Hagyjátok, hogy ez a tapasztalat gyümölcsöt teremjen; hagyjátok, hogy Isten Hangja átalakulást, megbocsátást, megváltást és békét hozzon bennetek.
Sok lélek, amely hallja Isten Hangját, ott marad, és trófeaként őrzi ezt az élményt a belső polcán: "Azon a napon, amikor meghallottam Istent". Milyen gyümölcsei vannak ennek a Hangnak?
Gyermekeim, jobb az a szív, amely a pusztában és az ürességben gyümölcsözik és virágzik, mint az, amely hallja Isten hangját, de nem követi azt. Ezért, amikor lényetek középpontjában vagytok, lelketekkel a csendben, lényetekkel az ürességben, és meghalljátok Isten Hangját, még ha az csak egy szó, egy lehelet, egy suttogás is, legyen ez a Hang gyümölcsöző, késztessen benneteket az átalakulásra, vezessen benneteket a béke megtalálására és a béke megsokszorozására azok számára, akiknek szükségük van rá.
Ezért ma megáldalak benneteket. Ezzel a tömjénnel felszabadítalak, megtisztítalak és felszentellek benneteket. És ezzel a vízzel megmoslak, megújítalak és megáldalak benneteket, mint Szent József Gyermekeit és Barátait, mint társaimat ezen az úton, akik készen állnak arra, hogy formálódjanak és formáljanak saját életük példáján keresztül.
Én veletek leszek és ti Velem. Számítsatok közbenjárásomra, mert Én mindig meghallgatom kéréseteket.
Nem akarlak magamhoz vezetni benneteket, hanem csak Istenhez akarlak vezetni. És mint olyan lény, aki mélyen ismerte és ismeri az emberi állapotot, azért jövök elétek, hogy kézen fogva vigyelek benneteket Isten Szívéhez és az Úrral való mély találkozáshoz.
Ma egy nyitott utat hagyok nektek saját lényetek középpontjához. Emlékezzetek erre a kulcsra, amit adok nektek, hogy legyőzzétek azt, ami felszínes és e világból való, és belépjetek saját lényetek terébe, a szívetek középpontjába, ahol Istenben lehettek.
Áldásomat adom erre.
Atyátok és barátotok,
Legtisztább Szent József
Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.
Lucía de Jesús nővér:
Most énekeljük el a Szent József Gyermekei és Barátai himnuszát, amelynek a címe a "Lelkek Atyja", hogy így készüljünk fel az Úrvacsorára.