Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

A legegyszerűbb érdemekért vagyok ma itt, de a legmélyebbekért és legigazabbakért is; mert ezek a lelkek azon szándékából fakadnak, hogy Istent dicsőítsék, hogy ne csak egy helyet, hanem életüket is az Ő Szívének szenteljék.

A mikor imádkoztok, gyermekek, imáitok a tudat különböző tereit érintik. Néhány ezek közül a terek és belső mozgások közül érdemeket teremt, hogy a Szellemi Világegyetemből leszálljon a Kegyelem a Földre. Más belső terek érdeme, hogy a kozmikus Kegyelmek, amelyek az emberiség nagy része számára ismeretlen terekből érkeznek, eljussanak a Földre.

És a szív egyszerűségén és a tudatok Isten iránti mély szeretetén keresztül nyílnak meg a belső ajtók az Eget és a Földet egyesítő emberi lehetőségek felé, ahol a tudatotok közvetlenül egyesül Istennel, és olyan Isteni Kegyelmet kaptok Tőle, mint amilyet ma tapasztaltok.

Az egyszerűek érdemeiért, a szolgálatért és a feltétel nélküli szeretetért jöttem.

Nem kell messzire mennetek ahhoz, hogy ezt a világot szolgáljátok; olyan dolgokat kell tennetek, amelyek igazak, őszinték, a szívetek lényegével. Így érthetitek meg, hogyan teremtettem Én egy asztalosműhelyben, kis Fiammal együtt érdemeket a világ megmentéséért, a lelkek és az Élővilág megmentéséért.

Így ti, akik minden egyes kis fadarabot kivágtatok, festettetek, előkészítettétek a tereket, minden részletet szeretettel megszerveztetek, ti is bolygószintű szolgálatot végeztetek, és nem tudjátok, mert nem ismeritek ezt a titkot, amelyet ma azért jöttem, hogy felfedjek nektek.

Az emberi életnek egyszerűnek, de igaznak, őszintének kell lennie, tele olyan szeretettel, amelyet az emberiség nagy része nem ismer, még ha lüktet is bennük.

Ezt a Kegyelmet, amelyet ma kaptok, nem Én szántam nektek. Én, engedelmességből vártam, mind a Világegyetemben, mind a Földön szolgálva, csak vártam csendben, Szívem mélyén imádkozva Isten Tervének minden szolgájáért, amikor az Atya a Földre fordította Szemét, és Szelleme Nevét kimondva Adonai elküldött Engem a világba, mint az Ő Szolgáját, hogy gyermekei saját tapasztalatuk által tanulhassanak a szív egyszerűségéről.

Sokan kíváncsiak arra, hogy a Fény Közösségei milyen szolgálatot végeznek az egyszerű mindennapi életen keresztül; azt gondolják, hogy nagy dolgokat kellene tenniük, amelyeket a világ szemében nagyszerűnek kell tekinteniük. De azt mondom nektek, gyermekek, itt, ebben a kis templomban, fából és földből, ahol senki sem lát benneteket, Isten rátok szegezi a Szemét, és megtaláljátok Őt magatokban.

Ez a legnagyobb szolgálat, amit egy ember önmagának, az egész fajnak, az egész Teremtésnek tehet; mert itt nyilvánul meg az, ami valójában vagytok, és teljesül az Atya Célja.

Még ha voltak is nézeteltérések, a szív mélyén ott lüktetett a szándék, hogy egy templomot, egy istentiszteleti teret hozzatok létre, és ez az, amit szeretném, hogy megtanuljatok ma. A szeretet túlmutat azon, aminek látszotok.

Nem szűnnek meg a konfliktusok, próbatételek, kihívások; de a saját szívetekben, mélyen belül, meg kell tartanotok az élő célt, hogy Isten imádatának temploma legyetek, egy olyan templom, amely egyesíti a Mennyet és a Földet, egy olyan templom, amelyen keresztül a világegyetem anyagtalan Sugárzása áramlik, egy olyan templom, amelyen keresztül Isten Gondolata és Akarata leereszkedhet a Földre és a legelvesztettebb lelkekre, egy olyan templom, amelyen keresztül a Kegyelem leereszkedik azokba a lehetetlen helyzetekbe, a legelvesztettebb lelkek számára e világ poklaiban és tisztítótűzhelyeiben, ahol az emberiség és gyakran maga a világegyetem is azt hiszi, hogy nincs megoldás, nincs megváltás, ami eljöhetne.

Az emberi szív, ha őszinte, képes érdemeket teremteni ahhoz, hogy Isten Kegyelme behatoljon ezekbe a terekbe. Ez egyszerű módon történik, minden nap, amikor egyszerűen csak arra törekedtek, hogy Isten imádatának temploma legyenek.

A bolygó haldoklik, mint még soha, a természet haldoklik, a világ férfiai és női haldokolnak. Ki fogja ezt a templomot felépíteni a belsejében? Ki fog küzdeni és kitartani, ahogy itt tettétek? 

Időbe telik, kitartás kell hozzá, sok akadály van, mégis megnyilvánul. Tehát ennek bennetek kell megtörténnie.

Figyeljétek meg, hogyan épült ez a hely, és ismerjétek meg önmagatokat.

Isteni inspirációt kaptok, egy tiszta szándékot, hogy valami egyszerű, de szeretettel kivitelezett dolgot valósítsatok meg. Sok ötlet, sok akarat, sok terv merül fel az elméből, amelyek néha elfedik Isten Tervét, és összezavarodtok. Sok kihívás merül fel, sok próba, sok próbatétel, nem találtok magatokban erőforrásokat, hogy megnyilvánítsatok valamit, még ha az Isten számára egyszerű is.

De ha kitartotok, apránként kezditek, és kitartóak és állhatatosak vagytok a fáradtsággal, a reménytelenséggel, a bánattal, a keserűséggel szemben, akkor nem veszítitek el azt az isteni célt, hogy Isten temploma legyetek.

És így, gyermekek, apránként, minél több szeretetet fektettek abba, amit tesztek és amit átéltek, annál több Szeretet ereszkedik le a világba, és nyilvánul meg, és terjeszkedik közöttetek és az egész emberiség között. És így egy napon láthatjátok majd az eredményét annak, amit Isten épített bennetek, ami nem csak az Ő áldásai által történt, hanem a ti kezeteken, a ti erőfeszítéseiteken, a ti szíveteken keresztül is. Így kell csinálnotok minden nap, mindenben, hogy Isten Terve megnyilvánuljon. Így kell lennie egy Atyának szentelt lény szolgálatának.

Még sok megpróbáltatás jön, elképzelhetetlen kihívások, elképzelhetetlenek az ember számára. Sokszor fogtok reménytelenséget, szomorúságot, sőt kétségbeesést érezni; de az a legfontosabb, hogy ne veszítsétek el magatokban a céltudatosság lényegét.

Ne hagyjátok, hogy ez a fény kialudjon, ne hagyjátok, hogy ez az akarat meggyengüljön, ne hagyjátok, hogy ez a Kegyelem elvesszen. Mindazok ellenére, amit a világban látni fogtok az elkövetkező időkben, mindig emlékezzetek arra, hogy befelé nézzetek, és ott, a szívetek mélyén találjátok meg az Isteni Célt.

Tartsatok ki a szeretetben, még akkor is, ha az értelmetlennek tűnik. Tartsatok ki a reményben, még ha őrültnek is tűnik, mert a világban nem lesz remény. Tartsatok ki a hitben, hogy ahogyan ma, az erőfeszítéseitek következtében megnyíljon a Mennyország, nagyobb arányban, a bolygó erőfeszítései következtében és néhány emberi lény által létrehozott puszta érdemek következtében. A Mennyország meg fog nyílni a Megváltótok eljövetelére, és amikor a legkevésbé számítotok rá, ugyanúgy, mint ma, el fog jönni, megörvendezteti a szíveteket és felüdülést hoz nektek, amikor levegőre szomjaztok.

Mindig emlékezzetek arra, hogy mindennek célja van; a nehézségek erősségeket kovácsolnak.

Az ismeretlenbe való elmerülés megismerteti veletek, hogy kik vagytok; a félelem elvesztése, hogy behatoljatok a titokba, hogy kitágítsátok a tudást, a bölcsességet, mindazt, amit a szellemiségről, a belső életről a mai napig tanultatok. Felszabadít, hogy megértsétek Isten Gondolatát és az Ő Bölcsességét, úgy, amilyen valójában.

Ezért ne féljetek, hanem bízzatok és erősítsétek meg hiteteket.

Örömteli Szívemmel, a ma a Földre érkező Angyalokkal és Arkangyalokkal együtt azért jöttem, hogy hálát adjak nektek, mert az életetek nem a tiétek; a tetteitek, a gondolataitok és a szavaitok nem a tiétek. Attól a pillanattól kezdve, hogy az Atyának szentelitek magatokat, minden, amit tesztek, szentté válik, és érdemeket termel az egész emberiség, az egész bolygó, és - ma azt mondom nektek - az egész világegyetem számára.

Örüljetek a szívetekben, és újuljatok meg az Én Békémben.

Áldásomat hagyom rátok, és még egyszer mondom nektek, hogy mindig veletek vagyok, ahogyan a Mennyei Atya is.

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.